Sevillában zsinórban három Európa Ligát nyert, a Paris Saint-Germainnél viszont csak hazai sikerekre futotta tőle, miközben a BL-ben minden idők legnagyobb kiesésének volt elszenvedője alig több, mint egy évvel ezelőtt – röviden így foglalhatnánk össze Unai Emery munkásságát az elmúlt négy évre vonatkozóan. A PSG spanyol vezetőedzője sem hozta meg a nagy áttörést a francia kirakatcsapatnál az európai porondon, így – ahogy az már hónapok óta sejthető volt – távoznia kell a klubtól az idény végén. Utódjának Thomas Tuchelt várják. Jó kérdés, hogy a nemzetközi színtéren viszonylag rutintalan szakemberrel összejön-e Al-Helaifi klubelnök, a játékosok és a szurkolók nagy álma: a Bajnokok Ligája-siker.
Ez a péntek délelőtt is úgy kezdődött a Paris Saint-Germain játékosai számára, mint az összes többi. Edzéshez készülődtek, mivel hétvégén ismét francia bajnoki forduló következik. Unai Emery vezetőedző megérkezett az edzőcentrumba, hogy megkezdje a tréning levezénylését. Ebben sincs még semmi szokatlan. Csakhogy a spanyol vezetőedző nem az utasítások kiadásával kezdte a mai edzés előtti tájékoztatóját. Bejelentette ugyanis, hogy a szezon végeztével, bajnoki cím ide, Francia kupa-döntő oda, távozik Párizsból.
A legtöbb helyen felkapnák a fejüket, hogy egy ilyen sikeres idény végén lemond a tréner, de a francia főváros nem egy ilyen hely. Már tavaly tél elején, a BL-csoportkör végén beszámolhattam arról, hogy a PSG háza táján olyan pletykák kaptak szárnyra, melyek szerint Nasszer Al-Helaifi klubelnök már szezon közben elküldheti Unai Emeryt, amennyiben a csapat nem nyújt minden egyes találkozón olyan teljesítményt, ami elegendő a győzelemhez. Akkor, december elején a PSG kikapott ugyan Münchenben az utolsó Bajnokok Ligája-csoportmérkőzésén, de addigra csoportelsősége már eldőlt, a Ligue 1-ben pedig utcahosszal vezetett a Monaco és a többi rivális előtt.
A katari üzletember feltételezett idegessége persze érthető volt, és itt érkezünk el Emery párizsi pályafutásának mélypontjához. 2017 tavaszán a PSG a Barcelonával került szembe a BL nyolcaddöntőjében. A sorsolás után egyből mindenki arról beszélt, hogy egy igazi fokmérő lesz ez a párharc a franciák kirakatcsapatának, amely topjátékosok egész hadával volt akkor is teletűzdelve, de a nemzetközi színtéren nem tudott kiemelkedőt nyújtani. Az első mérkőzést a PSG 4-0-ra nyerte hazai közönség előtt. Ekkor nem volt épeszű ember, aki komolyan elhitte annak lehetőségét, hogy a Messivel, Suárezzel és akkor még Neymarral fölálló katalánok képesek lehetnek egy ilyen nagy különbséget eltüntetni otthon, s csodát véghez véve továbbjutni. Lám, a csoda megtörtént: 6-1-re győzött a Barcelona, a PSG pedig alighanem az európai klubfoci történetének legnagyobb, legégőbb kiesését könyvelhette el.
Természetesen azon nyomban megindultak a találgatások, hogy Unai Emery alatt inog-e a kispad, amelyre csak kilenc hónappal korábban ülhetett le. Végül kihúzta a 2016-17-es szezont még úgy is, hogy csapata hosszú évek után először nem tudta megvédeni francia bajnoki címét, s az AS Monaco mögött be kellett érnie az ezüstéremmel. A klubvezetés azonban adott még egy esélyt a baszknak, amikor úgy határozott: új edző helyett új játékosokat keres. Így jutottunk el Neymar és Kylian Mbappé elképzelhetetlenül magas áron történt megszerzéséhez. Csak rájuk összesen 402 millió eurót költött Nasszer Al-Helaifi.
Eljött az új idény kezdete, s a PSG azonnal belelendült a dolgokba. Szinte egyből magához ragadta a kezdeményezést a bajnokságban, hiszen nem engedhette meg magának sem a csapat, sem pedig Unai Emery, hogy egymás után kétszer is maga elé engedjen valakit a tabellán a végelszámolásnál. Ezt a célt mára sikerült teljesíteni, hiszen a párizsiak a címvédő Monaco 7-1-es kiütésével bebiztosították hazai elsőségüket. A Ligue 1 mellett mostanra megszerezték a francia Ligakupát is, s a Francia Kupában is döntősök, ahol a harmadosztályú Les Herbiers ellen szinte borítékolható a győzelmük. Ezzel önmagában még nem is lenne gond, de mint föntebb írtam, Párizs nem az a hely, ahol megelégszenek a hazai trófeák halmozásával.
A Bajnokok Ligájában könnyű csoportot kapott a PSG, hiszen a Bayern München mellett a Celtic és az Anderlecht voltak az ellenfelek, vagyis csak az volt kérdés, hogy a bajorok vagy a franciák végeznek-e a kvartett élén. Végül a Paris Saint-Germain behúzta a csoportot, de utólag ezt már nagyon bánhatják a Parc des Princes-ben. A legjobb 16 között ugyanis a címvédő Real Madrid került Emeryék utjába. Az első meccsen vezetéshez jutottak a párizsiak a Bernabeúban, azonban a királyiak a második félidőben bedarálták őket, s 3-1-es előnnyel utazhattak a franciaországi visszavágóra. A PSG nem volt könnyű helyzetben, hiszen egy szenvedős tavasz után felszállóágban lévő Real Madridot kellett volna minimum 2-0-ra verni saját környezetben. A nem könnyű szituációt pedig egyenesen katasztrófálissá tette a francia Klasszikus, az Olympique Marseille elleni derbi megnyerése. Persze nem maga a győzelem jelentett katasztrófát, hanem Neymar kidőlése. A fővárosi együttes brazil gólzsákja ugyanis bokarándulást, az V. lábközépcsontjában pedig fáradásos törést szenvedett, ami miatt mindmáig Brazíliában gyógyul, s legfőbb célja az, hogy a világbajnokságon ott lehessen a Selecaoban. Hosszas cikkben értekeztem arról, hogy Neymar nélkül mennyivel gyengébben megy a PSG-nek, hiszen a többi csatár: Edinson Cavani, Ángel Di María és a többiek jóval kevesebb gólt és kapuralövést hoztak össze, mint Neymar. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen az elképesztő méretű országos buzdítás (leszámítva Marseille-t), és a hatalmas médiakampány ellenére a Real Madrid a Parc des Princes-ből is győztesen távozott, vagyis ismét a 16 között és ismét egy spanyol csapat ellen vérzett el a Paris Saint-Germain. Csak összehasonlításképp: a csoportban mögötte végző Bayern München a Besiktast 7-1-es összesítéssel ütötte ki a 16 között, majd a negyeddöntőben a Sevillát is könnyedén fölülmúlta. Mondjuk az már más kérdés, hogy most, az elődöntőben a bajorok is vesztésre állnak a Real Madrid ellen az odavágót követően, tehát lehet, hogy a csoport második helye sem jelent biztos utat a végső siker felé… Na, mindegy.
Unai Emery tehát csatlakozik Carlo Ancelottihoz és Laurent Blanc-hoz, azokhoz az edzőkhöz, akiket már a katari tulajdonos nevezett ki a csapat élére, s akik nem tudták valóra váltani Al-Helaifi legfőbb álmát: sztárjátékosok sokaságával megnyerni a Bajnokok Ligáját. A nemzetközi sportsajtó azonnal elkezdett találgatni, hogy ki lehet Emery utódja. Egyelőre Thomas Tuchel, a Dortmund korábbi vezetőedzője tűnik a legesélyesebbnek a posztra. Egy fiatal, ambiciózus szakemberről beszélhetünk, aki először a Mainzot irányíthatta a német élvonalban. Közel öt évig volt a piros-fehérek mestere, s ottani ténykedése idején került kapcsolatba a Barcelonával, ahol lenyűgözte Pep Guardiola labdatartásra irányuló taktikája. Ezt igyekezett minél jobban átvenni. 2015-ben igazolt a Borussia Dortmundhoz, ahol két szezont tölhetett el. Ezalatt egy Bundesliga-ezüstéremre és egy Német Kupa-győzelemre futotta a csapat erejéből. 2017. május 30-án távozott, azóta munkanélküli. A Dortmunddal szerepelhetett a Bajnokok Ligájában is, de ott nem tudott komolyabb eredményt elérni. Nem rendelkezik nagy nemzetközi tapasztalattal, így sokakban vetődhet föl a kérdés: amennyiben valóban Tuchelt neveznék ki a PSG élére, akkor ő képes lenne-e csúcsra segíteni a csapatot a Bajnokok Ligájában?
Úgy gondolom, merész vállalkozás lenne Nasszer Al-Helaifi részéről, de mint tudjuk, kockázatvállalás nélkül nincs siker. Egyelőre azonban azt sem tudjuk még, ki lesz Unai Emery utódja, csak annyit tudunk, hogy ütött számára az utolsó óra Párizsban.
A kiemelt kép forrása: AFP