VIDEÓVAL – Eleve nem élhetett bennünk sok remény azzal kapcsolatban, hogy a nem túl sikeres edzői múlttal rendelkező Georges Leekenssel szárnyra fog kapni a magyar labdarúgó-válogatott az egészen katasztrófális tavalyi évet követően, de arra talán még így is kevesen gondoltunk, hogy a világranglistán bő nyolcvan hellyel mögöttünk szerénykedő Kazahsztán is előrébb tart fociban a mieinknél. Annál a csapatnál, amely nem egész két éve még Eb-nyolcaddöntőt játszott. A péntek esti mérkőzés azonban az első pillanattól fogva tükröt tartott a magyar labdarúgás elé: a kazahok végig jobbak voltak nálunk, s mindent egybevetve megérdemelten távoztak győztesen hazánkból. Úgy látszik, Andorra és Luxemburg sem volt kellően kijózanító pofon, s jó kérdés, mekkora mélységekig lehet még alulmúlni az elmúlt időszak eredményeit.
Először lépett pályára a magyar válogatott a novemberi, Costa Rica elleni 1–0-s győzelem óta, és ez volt az első mérkőzés, amelyen a belga Georges Leekens dirigált a kispadon. Az ellenfél a 2016 nyara óta nyeretlen Kazahsztán volt, amellyel eddig csupán egyszer, még Pintér Attila kapitánysága alatt találkoztunk (és nyertünk ellene 3–0-ra).
Idei első meccsünk azonban nem kezdődhetett volna rosszabbul. A tizedik percben már 0–2-t mutatott a Groupama Aréna eredményjelzője. Előbb a hatodik percben egy szöglet után bakizott több játékosunk, majd négy perccel később ismét tehetetlenek voltak védőink, ráadásul Fiola Attiláról a labda egy kazah játékoshoz került, aki közelről nem kegyelmezett. 0–2
Az első gól még nem vette el a néhány ezer szurkoló kedvét, a második vendégtalálat után azonban percekig síri csend honolt a stadionban. A magyar válogatott legutóbb 1997-ben, a jugoszlávok elleni 1–7 alkalmával kapott egynél több gólt egy mérkőzés első tíz percében.
A kazahok pedig legutóbb 2014-ben, Kirgizisztán ellen szereztek egy találkozón legalább három gólt. Kommentár nélkül…
A 21. percben felvillant a reménysugár! Dzsudzsák Balázs gyorsan elvégzett szabadrúgása után a Kazahsztánban légióskodó Kleinheisler László remekül tálalt középre Szalai Ádám elé, aki megszerezte az idei év első magyar gólját. 1–2
Aztán, amikor úgy tűnt, rendezzük sorainkat, jött az újabb hideg zuhany: a jobbhátvéd Bese Barnabást elnyomták, Roman Murtazajev pedig balról remekül tálalt Jerbekulan Szeidahmet elé, aki beállította a félidei eredményt. 1–3
A 41. percben, Leekens első meccsén a magyar közönség Dárdai Pál nevét skandálta…
Dzsudzsák Balázsék pedig harsány füttyszó közepette vonultak be az öltözőbe a szünetre. A félidőben Leekens Lovrencsics Gergőt, Hangya Szilvesztert és Németh Krisztiánt küldte be tüzet oltani, ám a teljesítményünkön ez nem javított. A kazahok okosan tördelték a játékot, a második játékrész első szűk húsz percében helyzetünk sem volt.
És ez az ultráknál is kiverte a biztosítékot: a 62. percben a B-közép jelentős része egyszerűen kivonult a lelátóról.
Ez némi motivációt adhatott a mieinknek, mert nem sokkal később Németh Krisztián gyönyörű góllal szépített. 2–3
Hiába kezdett Szalai és Nikolics Nemanja, hiába állt be Böde Dániel a hajrában, többre nem futotta a magyar válogatott erejéből. Legjobbjaink vereséget szenvedtek Georges Leekens első mérkőzésén – és ami a leginkább fájó, hogy egy éven belül Andorrával, Luxemburggal és Kazahsztánnal szemben is alulmaradtak.
Röviden ennyi a mérkőzés összefoglalója.
Gerorges Leekens aligha ilyen bemutatkozást képzelt el, de a sokkhatás nem látszott rajta, elegáns kabátjában mozdulatlanul állt a mieink kispadja előtt.
Tíz perce sem tartott az első mérkőzése, amikor új csapata máris kétgólos hátrányba került… Talán arra gondolt, Belgiummal kétszer, majd Tunéziával is győzni tudott első mérkőzésén, igaz, amikor Algériát irányította, mindkét alkalommal kikapott csapata az első összecsapásán.
Magyarázat lehetett a szörnyű kezdésre a magyar csapat védelme. Bese Barnabás mellett az újonc ferencvárosi Otigba Kenneth volt az egyik belső védő, az amúgy szűrőként számításba vett, a válogatottban inkább szélső védőként alkalmazott Fiola Attila játszott mellette, míg az eredetileg jobbhátvédnek tartott Botka Endre helyezkedett a bal oldalon. A legkevesebb, amit erre a taktikai zűrzavarra mondhattunk, hogy az összeszokatlanság látványosan kiütközött: az első kapunk elé ívelt szögletet követően a mieink tétován figyelték a kapu előtt elsuhanó labdát, amelyet Roman Murtazajev közelről a hálóba pofozott.
Majd jött a következő… A zilált hátsó alakzat hibáit kihasználva a kazahok szinte akadálytalanul jutottak el az alapvonalig, és máris két góllal vezettek – a döbbent csendet füttyszó és hangos tiltakozás követte a Groupama Arénában. Abban az arénában, amely félig sem telt meg, márpedig az elmúlt időszakban a nemzeti csapat mindig zsúfolt ház előtt lépett pályára.
Mintha a nézők nem adtak volna bizalmat az új szövetségi kapitánynak…
Miben, kiben bízhatott a nem túl sikeres edzői múlttal a háta mögött hazánkba költözött Georges Leekens?
Talán a rutinos játékosok tudásában. A félidő felénél Dzsudzsák Balázs gyors helyzetfelismerése, Kleinheisler László beadása és Szalai Ádám befejezése nyomán szépíteni tudott a csapat. Addigra kirajzolódott, hogy négy védő, két védekező és három támadó középpályás adja a hadrendet, elől pedig Szalai Ádám a center. A három támadó fedezet közül Ugrai Roland Diósgyőrben, Nikolics Nemanja Chicagóban sokszor játszik csatárt, így az alapelképzelés az lehetett, hogy a szilárd és fegyelmezett védekezésre építve négy minőségi támadó rohamozza majd Kazahsztán kapuját.
Azonban a magyar válogatottnál alapkérdés a védekezés megszilárdítása, s ha nem akar még egy ilyen meccskezdést (és folytatást), akkor bizony sok munkája lesz a belga edzőnek. Amikor a félidő végén Bese Barnabást könnyen elválasztották a labdától (a Le Havre légiósa szabálytalanságot reklamált), és a kazah válogatott a harmadik gólját is megszerezte az első félidőben, az addig higgadtnak és nyugodtnak tűnő szakember dühösen a levegőbe csapott, s a kispadon ülőket kérdezte: létezik ilyen? Velünk történik mindez? Sajnos hinnie kellett a szemének, a figyelmetlen, fegyelmezetlen, sokat hibázó magyar védelem képtelen volt megállítani a kazah játékosokat, a tanácstalanság, a bizonytalanság volt az úr a mieinknél.
Nem volt meglepő, hogy a két szélső hátvéd az öltözőben maradt, érkezett Lovrencsics Gergő és Hangya Szilveszter, valamint Németh Krisztián is lehetőséget kapott. Ekkor húsz percig úgy tűnt, a csapat nem tud alkalmazkodni a kazahok hadrendjéhez, képtelen létszámfölényes helyzeteket kialakítani, mert kevés volt az ütközés, a veszélyes helyeken a labdaszerzés, így az ellenfélnek mindig volt ideje visszarendeződni, és zártan védekezni. A magyar játékosok a legjobb esetben is legfeljebb oldalra, de inkább hátrafelé tudták passzolni a labdát, így a közönség egy része már a hetvenedik perc előtt hazaindult. Németh Krisztián némi reményt adott a hajrá előtt, amikor ellentmondást nem tűrően, nagy erővel a sarokba lőtte az elé kerülő labdát, talán ez volt az első igazán jó megoldás ezen az estén.
„Az elkövetkezendő napokban megint megkapjuk majd a magunkét – teljesen jogosan, teszem hozzá –, amit úgy kell kezelnünk, hogy kedden le kell tennünk valamit az asztalra” – utalt a következő, skótok elleni mérkőzésre a magyar válogatott csapatkapitánya, Dzsudzsák Balázs a tegnap esti meccs után.
„Azt hiszem, elfogyott a szurkolók türelme, ahogy látjuk, érezzük, úgyhogy kedden talán az utolsó szalmaszálba kapaszkodunk. Nyilván annyival el lehetne hárítani, hogy ez barátságos meccs volt, és inkább most legyen az elején kettő nulla, mint szeptemberben, amikor komoly tétre megy a játék, és hogy ezekből a hibákból tanulni kell. De hát mindig ezt mondjuk el, Luxemburgban is ezt mondtuk, meg itt is, ott is, tehát jó lenne, ha egyszer már nem tanulni kellene, hanem lehozni úgy a meccset, ahogy válogatott szinten elvárható” – fogalmazott a szélső.
A meccsről szólva elmondta, nincs mit szépíteni, értékelhetetlen volt a csapat teljesítménye.
Legalább reálisan látja a dolgokat…
Georges Leekens is megszólalt a találkozót követően, s persze nem volt boldog, de azt is elárulta, hogy látott pozitívumokat is a meccsben.
„Négy nap után csoda lett volna, ha minden megoldásunk működik rendesen! Nem vagyok boldog, nem vagyok elégedett, de örültem, hogy a becserélt játékosok megmutatták, hogy karakterük van. A lényeg, hogy nem lehet odaadni a meccs első perceit karácsonyi ajándékként az ellenfélnek, mert hát a karácsony már rég elmúlt. Én sem ilyen kezdésre számítottam…” – értékelt az M4 Sport kamerája előtt Leekens.
„Mondtam, hogy Kazahsztán nagyon nehéz ellenfél, de örülök, hogy azok a játékosok, akiket korábban sokat kritizáltak, ma kőkeményen hajtottak. Ott van például Dzsudzsák, aki őrültként dolgozott végig, nagyon tetszett a hozzáállása!” – tette hozzá a válogatott új kapitánya.
„Az első tizenöt percben aludtunk – kezdte ezzel a mindannyiunk számára nyilvánvaló konklúzióval Georges Leekens a mérkőzés utáni sajtótájékoztatóját. – Három ajándékgólt adtunk az ellenfélnek. A második félidőben a cseréknek köszönhetően jobbak voltunk, ugyanakkor nem vagyok elégedett. Nemzetközi szinten a hibákért keményen megfizetünk. Sok játékosunk keményen odatette magát, például Dzsudzsák Balázs is. Az első perctől hajtanunk kell, nem szabad karácsonyi ajándékokat osztogatnunk.”
„Aki bekerül a válogatottba, annak jól kell teljesítenie. Számos sérültünk volt, de ez nem lehet kifogás. Nem szeretek veszíteni, kifejezetten rossz vesztes vagyok.”
„Először is azt akartam látni, hogy ne ajándékozzunk ilyen gólokat – felelte a Nemzeti Sport kérdésére a szövetségi kapitány. – Edzőként, volt védőként utálok ilyen gólokat kapni. Szöglet, átlövés, egyéni hiba, egyszerűen elképzelhetetlen. Ki kellene rúgni a labdát az oldalvonalon túlra. Azért vagyok itt, hogy valamit elérjünk.”
„Nem gondoltam arra, te, jó ég, mit vállaltam – így Leekens a Nemzeti Sport Online felvetésére. – A második félidőben feltámadtunk, de túl későn ébredtünk fel. Ha sikerült volna egyenlítenünk, akkor sem éreztem volna, hogy megérdemelt a végeredmény, mert aki így kezd egy találkozót, az nem érdemel mást, csak vereséget.” (Na ebben teljesen egyetértünk, kapitány úr!)
„Gratulálnom kell a kazahoknak, de inkább a saját csapatommal foglalkozom. Az U21-eseink tegnap győztek (a bivalyerős Ciprus ellen – a szerk.), jó úton haladunk, de még fejlődnünk kell. Fel tudunk állni ebből a helyzetből. Nem követhetünk el ilyen hibákat, mert akkor hat rúgott góllal tudunk csak meccset nyerni.”
„Azért hibáztunk, mert nem volt megfelelő egyensúly a kezdőcsapatban, sok hiányzónk volt, de biztosan fejlődünk e téren. A csapatban mindenki lelkes, mások is kapnak majd lehetőséget” – zárta mondandóját Leekens. Az új játékosok biztosan lelkesek voltak a nagy bizonyítási vágy miatt, de a többieken nem nagyon láttam a lelkesedésnek még csak halovány fényét sem.
„Mindkét válogatott számára jó gyakorló mérkőzés volt. Elégedett vagyok csapatom fegyelmezettségével, szervezettségével. Külön örülök, hogy magabiztosan játszottunk. Elsősorban nem az eredmény érdekelt. A magyar válogatott is megmutatta, jó erőkből áll. Sok sikert kívánok neki a közelgő selejtezőkre” – nyilatkozta Sztanimir Sztoilov, a kazahok szövetségi kapitánya.
Folytatás kedden, Skócia ellen.
A kiemelt kép forrása: Szabó Miklós/nemzetisport.hu