371 millió euró lesz a 2020-as foci-Eb összdíjazása

Összeült az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) kongresszusa Pozsonyban. A tanácskozáson számos döntést hozott a kontinentális fociszervezet, de ezek közül a leghangzatosabbnak mindenképpen a 2020-as Európa-bajnokság pénzdíjaira vonatkozó határozat számít. A 2016-os kontinenstornához képest 23 százalékkal magasabb lesz az összdíjazás, ami 371 millió euróra (116,5 milliárd forint) fog rúgni. Döntés született arról is, hogy nem vezetik be a Bajnokok Ligájában a videóbíró-rendszert (VAR) 2019-ben, s nehezebb lesz a magyar csapatoknak felkerülni bármely kupasorozat főtáblájára.

Egyre csak több és több az a bizonyos pénz… Erről tett tanúbizonyságot az UEFA pozsonyi kongresszusa is, ahol jelentősen megemelték az Európa-bajnokság pénzdíjait. 2020-ban nem kevesebb mint 371 millió euró, mai árfolyamon kb. 116 és fél milliárd forint fog gazdára találni a tornán résztvevő válogatottak között. Összehasonlításképpen, a 2016-os franciaországi Eb-n 301 millió euró, vagyis 94 és fél milliárd forint volt a 24 csapat apanázsa.

A döntés értelmében a két év múlva esedékes viadalra kijutó nemzetek már a kvalifikációért 9,25 millió eurót (2,9 milliárd forint) kapnak. A csoportkörben egy győztes meccs másfél millió, egy döntetlen pedig 750 000 eurót fog érni. Az egyenes kieséses szakaszban természetesen exponenciálisan növekszik az elnyerhető összeg: a nyolcaddöntőig jutó nemzetek 2 millió, a negyeddöntősök 3 millió 250 ezer, a legjobb négy közé jutók 5 millió euróval gazdagodnak. A döntő vesztese 7 millió, míg az Európa-bajnok 10 millió eurót, vagyis mai árfolyamon 3,1 milliárd forintot tehet zsebre.

Ebből, nomeg a 2016-os számokból könnyen kiszámolható, hogy aki 2020-ban a csúcsra ér, az összesen 34,4 millió eurót, vagyis 10,8 milliárd forintot focizhat össze. 2016-ban a portugálok a végső győzelmükért 27 millió eurót, tehát 8,4 milliárd forintot kaptak. Az idei világbajnokság győztese 31 millió euróval, vagyis 9,7 milliárd forinttal lesz gazdagabb.

Magyar szempontból felemás kongresszus

Az Eb összdíjazásán túl számos más döntést is meghozott az UEFA grémiuma Pozsonyban a hét folyamán. Számunkra két igazán fontos határozat született. Az egyikről nehéz eldönteni, hogy mennyire értékelhető pozitívként, hiszen nyilván sportdiplomáciai siker, hogy Csányi Sándor MLSZ-elnök most már a nemzetközi szövetség (FIFA) alelnöke is (hivatalosan csak a júniusi FIFA-kongresszuson választják azzá), de ténykedését illetően vannak bennem kételyek, de ezekre most részletesebben nem térnék ki. Ez majd egy másik írás témája lehet.

“Fontos, hogy a tendencia – mely szerint a nagyok még nagyobbá válhatnak, a kisebbek pedig aránytalanul lemaradnak klub- és válogatott szinten is – megforduljon. Azért is dolgozni fogok, hogy a jó szabályozás eredményeként a fiatal játékosok több lehetőséghez jussanak, és hogy a szabadidős és a női labdarúgás erősödjön a világ minden táján” – idézte az mlsz.hu Csányi Sándort, aki még megválasztása előtt nyilatkozott.

A másik döntés viszont egyértelműen negatívan hat a mondhatni romokban heverő magyar klubfocira, hiszen a Bajnokok Ligájában az eddigi három helyett ezen túl négy selejtezőkört kell sikerrel megvívnia az NB I bajnokának, ha a főtáblán szeretne szerepelni. Ez nem azt jelenti, hogy a miniállamok és a balti országok szintjére süllyedtünk volna, hiszen nekik is eggyel több, az eddigi négyhez képest öt fordulót kell sikerrel venniük, de nem vagyok meggondolatlan, ha azt mondom, elég pici az esély arra, hogy egyhamar lesz olyan csapatunk, amely sikeresen túljuthat négy selejtezős párharcon. Mint köztudott, legutóbb 2009-ben járt magyar klub a BL csoportkörében, de a Debrecennek akkor ehhez “csak” három kört kellett túlélnie.

Nem változik a selejtező rendszere az Európa Ligában abból a szempontból, hogy továbbra is négy fordulót kell megvívniuk a magyar indulóknak. Ezen túl is a Magyar Kupa győztese, illetve az NB I második és harmadik helyezettje kerül a második számú sorozat mezőnyébe. Itt – látva a Videoton tavaly nyári produkcióját – talán több esélyünk lehet egy jó szereplésre.

Nem lesz VAR a Bajnokok Ligájában 2019-ben

Az UEFA a kongresszuson azt is bejelentette, hogy a 2016-2017-es üzleti évben 6,7 millió euró veszteséget könyvelt el, ugyanakkor 626 millió eurót tett ki a saját tőkéje. Alekszander Cseferin, a szervezet szlovén elnöke emellett arról is beszélt, hogy a nemzetközi kupákban biztosan nem vezetik be a Videóbíró Asszisztens Rendszert (VAR) a következő idénytől. “Egyáltalán nem vagyok ellene, de jobban meg kell értenünk működését, amikor használatban van. A világbajnokságon majd meglátjuk” – mondta a sportvezető.

A VAR-ral kapcsolatban továbbra is a sok a kritika, mivel még mindig bőven vannak gondok a rendszer működésével. Nagy mulatságot keltett a szurkolók körében a néhány héttel ezelőtti portugáliai eset, ahol a játékvezető azért nem tudott döntést hozni egy olyan szituációban, amiben a VAR segítségét kérte, mert a rendszer egyik kameráját takarta egy szurkolói zászló, így nem lehetett megállapítani, hogy les volt-e az egyik gól előtti helyzet vagy sem.

A kiemelt kép forrása: AFP

Leave a Reply