Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Észak-koreai fenyegetés, orosz eltiltás: fekete felhők gyülekeznek a téli olimpia fölött

Észak-koreai fenyegetés, orosz eltiltás: fekete felhők gyülekeznek a téli olimpia fölött

Könnyen elképzelhető, hogy szervezési szempontból minden idők egyik legnagyobb kudarcot hozó téli olimpiája lehet a 2018-as. A dél-koreai Pjongcsangban rendezendő ötkarikás játékok körül ugyanis gyűlnek a problémák. A szervezők szívét ráadásul még jobban fájdíthatja az a tény, hogy a legtöbb, az elmúlt hónapokban fölmerült kockázat jelentős részéről nem ők tehetnek, hiszen az olimpiai létesítmények már majdnem készen vannak, s az infrastruktúrával sem lesznek komoly gondok. Az észak-koreai atomprogram jelentette fenyegetés, illetve Oroszország eltiltása a játékoktól azonban sok nézőt űz el a februári dél-koreai utazástól, hiszen nagyon alacsony az olimpiára eladott jegyek száma.

Senki sem mondta, hogy könnyű lesz megszervezni az olimpiai játékokat a rendkívül kemény teleiről ismert Dél-Koreában. Azonban Oroszország eltiltása, és az Észak-Koreával vívandó nukleáris háború reális veszélye teljesen elűzte annak reményét a szervezők számára, hogy a valaha volt legsikeresebb téli ötkarikás eseménynek adhassanak otthont. Kevesebb mint két hónappal az olimpia kezdete előtt rengeteg erőfeszítést kell tenniük a házigazdáknak annak érdekében, hogy ne fulladjon teljesen kudarcba az esemény. Ugyanakkor nem csak az államilag működtetett doppingrendszer miatt elmeszelt Oroszország hiánya, s nem csak az Egyesült Államokat és az egész Távol-Keletet nukleáris csapással fenyegető Észak-Korea tevékenysége okozhat álmatlan éjszakákat a szervezőbizottság tagjai számára. Már az év eleje óta tudvalevő, hogy az észak-amerikai profi jégkorong-liga, az NHL játékosai nem fognak szerepelni a pjongcsangi hokitornán, mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elutasította a liga azon kérését, hogy a játékosok utazását és biztosítását is teljes mértékben állja.

“Fekete felhők gyülekeznek a 2018-as pjongcsangi téli olimpia fölött”

– áll a JoongAng Daily című dél-koreai újság egyik december eleji címlapján.

A föntebb felsoroltakkal azonban még mindig nincs vége a problémák sorának. Ahogy a legtöbb téli olimpia, úgy a mostani esetében is az jellemzi a jegyeladásokat, hogy szinte csak a rendező ország lakói érdeklődnek a belépők iránt. Ebben önmagában még nincs sok meglepő, hiszen Európában és Észak-Amerikában, ahol a játékok a legnagyobb figyelmet kapják a közvéleménytől, nem a február a nagy szabadságolások időszaka, ami miatt kevesen engedhetik meg maguknak, hogy akár két hétre is szabadságot vegyenek ki, ráadásul az utazási költségek is igen magasra rúgnának, amit az évvégi ünnepi rohanásban alaposan kimerülő pénztárcák még nem hevernek ki addigra, ezért inkább a televíziós közvetítéseket figyelik az emberek. Sokkal nagyobb gond viszont, hogy a helyiek is a vártnál kisebb számban veszik a jegyeket a különböző versenyekre. Nem kell Einsteinnek lenni ahhoz, hogy rájöjjünk, e jelenség mögött is az északi szomszéd jelentette növekvő fenyegetés áll. Ahogy Cso Mjung-Gjon újraegyesítésért felelős dél-koreai miniszter mondta, egy újabb phenjani provokáció “halálos csapás” lenne a játékokra. A szervezők azonban nem hajlandók letenni arról, hogy egy sikeres olimpiát rendezzenek. “Cso miniszter túllépte hatáskörét, amikor Li Hi-Bjomot, a szervezőbizottság elnökét kritizálta kijelentéseivel. Sajnálom. A sportnak távolságot kell tartania a politikától” – hangoztatta a szervezőbizottság szóvivője.

Személyes inzultusok

Mun Dzsae-In dél-koreai elnök elismerte, hogy a feszültség “nagyobb, mint valaha” a félszigeten, de abbéli reményét fejezte ki, hogy “a hajnal legyőzi a sötétséget”. “Végül minden megoldódik, csak idők kérdése” – mondta az államfő a Yonhap hírügynökségnek. Az államilag szervezett doppingrendszer létesítésével és a minták “szisztematikus” manipulálásával vádolt Oroszországot eltiltották a játékoktól. Vlagyimir Putyin orosz elnök elítélte az általa politikai természetűnek minősített döntést, de afelől is biztosított, hogy országa nem fogja bojkottálni az olimpiát, a “tiszta” sportolók számára nem fogják meggátolni annak lehetőségét, hogy az ötkarikás zászló alatt, olimpiai atlétákként rajthoz állhassanak Pjongcsangban.

Ha csak önmagában az orosz probléma árnyékolná be az olimpia előkészületeit, valószínűleg jobban alakulnának a jegyeladások, ám ugye, van itt más is… Észak-Korea katonai törekvései és harci retorikája valósággal olaj volt a tűzre a távol-keleti régióban és az Egyesült Államokban is, amelynek elnöke, Donald Trump gyakran személyeskedésig fajuló szájkaratét folytatott Kim Dzsong-Un phenjani diktátorral. Pjongcsang városa mindössze nyolcvan kilométerre fekszik a két Koreát elválasztó demilitarizált katonai övezettől, vagyis magyarul a koreai határtól. Eléggé valószínű, hogy Észak-Korea teljes mértékben távol fog maradni az olimpiától, hiszen Phenjan az 1988-as szöuli nyári játékokat is bojkottálta, s mindmáig nem tett hivatalos közlést arról, részt kíván-e venni a 2018-as eseményen vagy sem.

“Ez a kettős csapás – Észak-Korea és Oroszország – jelentősen aláássa arra irányuló törekvéseinket, hogy egy sikeres olimpiát rendezhessünk. De mindez túlnő a befolyásunkon, vagyis nem tudunk ellene mit tenni. Csak annyit tehetünk, hogy keresztbe tesszük ujjainkat”

– kommentálta a fönnálló helyzetet Ju Dzsong-Szang, a Gwangjuban működő Nambu Egyetem sporttudományok professzora.

“Meg kell őrizni a nyugalmat”

Az is negatív hozadéka az északi szomszéddal fönnálló hadiállapotnak (a két Korea hivatalosan mindmáig háborúban áll egymással, mivel az ötvenes évekbeli koreai háború végén nem kötöttek békét), hogy a sok dél-koreai tudatában odáig csak homályosan meglévő Pjongcsang egyre nagyobb ismertségre tett szert, s nem az olimpia, hanem a háborús veszély miatt. A város neve gyakorlatilag összefonódott az észak-koreai fővárossal, Phenjannal. Ez akkor vált nyilvánvalóvá, amikor 2014-ben egy kenyai delegáció, amely a Pjongcsangba szervezett ENSZ-konferenciára utazott, tévedésből Phenjant jelölte meg végállomásként, ahol az észak-koreai hatóságok öt órán át faggatták a küldöttség tagjait, mielőtt szabadon engedték volna őket. Azt hitték, a népi Koreába kell utazniuk a konferencia végett, nem tájékozódtak, hogy Pjongcsang melyik országhoz tartozik.

Marcus Luer, a malajziai székhelyű Total Sports Asia sportmarketing-ügynökség vezetője szerint “hiányzik a jó reklám” Pjongcsangnak, ami “nagyon rossz” a város számára. Minden nagy sportesemény során “vannak viták – jegyzi meg. Minden a játék részét képezi. Cél, hogy ezek az események hatalmasak legyenek, mivel sok pénz van bennük, s az egész világ figyelmét föl lehet kelteni velük. (…) Amint elkezdődtek, és mindaddig, amíg nem történik valami nagy őrültség, a reflektorfény a Játékokon lesz”. A szervezők azóta, hogy novemberben az olimpiai láng Dél-Koreába érkezett, bizakodóbbak lettek, hiszen – ha nem is kolosszális mértékben – elkezdtek nőni a jegyeladások. December 10-éig az 1 millió 180 ezer belépőből 586 300-at tudtak értékesíteni Dél-Koreában, illetve külföldön, ami 49,7%-os aránynak felel meg a szervezők szerint. Li Dzsi-Hje, a szervezőbizottság egyik szóvivője rámutatott arra, hogy a jegyek fele általában a játékok előtt két hónappal már elkel, a maradék belépők pedig legkésőbb az első versenynapokig szintén elfogynak, tehát pánikra semmi ok. “Nem várunk problémákat a cél elérésével kapcsolatban” – szögezte le a szóvivő.

December elején azonban egy újabb komoly probléma ütötte fel a fejét a rendezés körül: az olimpiai stadion. Egész pontosan annak a teteje, ami nincs is. S ez bizony hatalmas gondokat okozhat a nyitó- és záróünnepségeken, hiszen – mivel mindkét eseményt az esti órákban fogják tartani – Pjongcsangban akár -10, -11 fokos hideg is lehet ezen rendezvények ideje alatt, s a szél is erős szokott lenni februárban, ami tető híján gondtalanul tud befújni a stadion nézőterére is, ezzel óriási veszélynek kitéve a nézőket, akik akár hipotermiát is kaphatnak, még akkor is, ha nagyon erősen felöltöznek. A szervezők egyelőre annyival tudják orvosolni a problémát, hogy vastag takarókat adnak a nézőknek és a meghívott vendégeknek is a nyitó- és záróünnepségek előtt, s a tervek szerint a közönséget is a ceremóniák aktív résztvevőjévé akarják varázsolni. Ha sokat mozgolódnak, kevésbé fognak fázni – szól a dél-koreai elképzelés.

Marcus Luer azt tanácsolja a szervezőknek, hogy összpontosítsanak a feladatra, és ne tévessze meg őket mindaz, ami körülöttük történik. “Meg kell őrizniük a nyugalmukat, koncentrálniuk kell a munkájukra, ami a tökéletes Játékok megszervezése. Ez minden, amit tehetnek – mondja. Akármi történik a világon, arra nekik nincsen ráhatásuk. Az a dolguk, hogy vendégül lássák a Játékokat, és ne aggódjanak a politika miatt”.

Én a magam részéről csak abban tudok bízni, hogy sikerül különösebb gond nélkül letudni a téli olimpiát, főleg a pokoli rosszul sikerült 2016-os riói nyári játékok után, mivel egy újabb, gyenge számokat felmutató olimpia már sokat ártana az olimpiai mozgalomnak és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megítélésének is.

A fő fotó forrása: / AFP PHOTO / JUNG Yeon-Je /

Vélemény, hozzászólás?

Top