Azután, hogy szeptemberben fény derült arra, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) limai kongresszusára a szükségesnél több személyt utaztattak ki, mégpedig horribilis költségek mellett a párizsi pályázat vezetői, most egy újabb kellemetlen ügy kezd kialakulni a 2024-es párizsi olimpia körül. A francia főváros önkormányzata – a helyi olimpiai bizottság által fölállított szervezőbizottság mellett – létrehozna egy saját testületet, amelynek ugyancsak az ötkarikás játékok megrendezésével kapcsolatos teendők ellátása lenne a feladata. A bizottságnak a kelleténél több, összesen 23 tagja lenne, s természetesen nem ingyen dolgoznának, fizetésük pedig alaposan megnövelheti az olimpiai költségvetést, ami oda vezethet, hogy Párizsnak és Franciaországnak egyszerűen sok év múltán, vagy pedig soha nem fog megtérülni az olimpiába fektetett sok közpénz.
Két és fél hónappal azután, hogy Párizsnak ítélték oda a 2024-es olimpiai játékok rendezési jogát, egy újabb botrány van kialakulóban? – teszi fel a kérdést a Le Figaro francia napilap, utalva arra, hogy nem sokkal a NOB szeptember eleji, limai kongresszusa után fény derült arra, hogy rengeteg pénzébe került a francia adófizetőknek a főváros delegációjának utaztatása. Most egy újabb kínos ügy látott napvilágot. A párizsi városi tanács nem egyhangúlag szavazta meg a baloldali városvezetés egy új szervezőbizottság fölállításáról szóló javaslatát, holott az egyöntetű támogatás (erre Budapest jó példa) rendkívül fontos egy akkora sportesemény lebonyolítása kapcsán, mint az olimpia. A francia fővárosban több kérdést is fölvetett az új testület létrehozatala. A zöldek, akik a szocialista Anne Hidalgo főpolgármester támogatói a városi tanácsban, azt követelik, hogy legyenek átláthatóak az Olimpiai Játékok Szervezőbizottsága tagjainak fizetései és egyéb juttatásai. A párt kifogásolja, hogy jelentősen emelkedni fog a 2024-es ötkarikás játékok szervezésében közreműködő döntéshozók létszáma, s a kérdés már több vitát is szült a tanácson belül. „Ésszerű létrehozni újabb 23 posztot az olimpiára, miközben már létezik egy szervezőbizottság?” – tette fel a kérdést Eric Aziére, a Párizsi Tanács centrista frakciójának vezetője, a Le Parisien helyi újság beszámolója szerint.
A pénzügyi megcsúszás félelme
A párizsi főpolgármesteri hivatal igyekezett megmagyarázni az intézkedések szükségességét, és kísérletet tett a túl laza olimpiai költségvetés miatt aggódók meggyőzésére is: „Gay Games, női kézilabda-világbajnokság és Ryder Kupa 2018-ban, női labdarúgó-világbajnokság 2019-ben, atlétikai Európa-bajnokság 2020-ban, nem beszélve a 2023-as rögbi-világbajnokságról… mindez a 2024-es Játékok előtt, vagyis Párizs rengeteg nagy sporteseménynek ad otthont” – áll a közleményben. Bár a francia pénzügyminisztérium már októberben megfigyelés alá vette a 2024-es olimpiához kötődő kiadásokat, a játékok szervezésében történő nagymértékű alkalmazotti létszámemelés azonban néhány hét viszonylagos nyugalom után ismét félelemmel töltötte el mindazokat, akik tartanak tőle, hogy az olimpia pénzügyi kudarc lesz Párizs és az ország számára is. Sok rendező város tapasztalt már előre be nem tervezett hiányt, mint például Montréal 1976-ban, vagy London 2012-ben. Ezen kívül a Le Parisien emlékeztet arra, hogy mielőtt Párizst választották volna a 2024-es házigazdának, két pólus létezett az önkormányzaton belül: az egyik a párizsi pályázat nyomon követésére, a másik pedig a többi, a francia főváros által a közeljövőben rendezendő nagy sportesemény szervezésének felügyeletére jött létre. A két testületnek összesen volt 13 tagja, ehhez képest csak az új olimpiai szervezőbizottságban 23-an fognak helyet foglalni…
A fő fotó forrása: Michael Baucher/Panoramic