Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Nagyvilág > Jönnek a hármas rendezésű focivébék?

Jönnek a hármas rendezésű focivébék?

Az Egyesült Államok-Kanada-Mexikó trió után, amely a 2026-os labdarúgó-világbajnokságra adott be pályázatot, most Argentína, Uruguay és Paraguay szövetségei határoztak úgy, hogy közösen kandidálnak a 2030-as, centenáriumi focivébé megrendezésére. Ez egy szükségszerű tendencia?

A 2022-es katari világbajnokság lesz az utolsó, amelyet egy ország rendez meg? Könnyen lehet, hogy a 2026-os és 2030-as tornákat egyaránt három különböző országban fogják megtartani. Idén májusban a FIFA nagy többséggel fogadta el az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó által a 2026-os focivébé megrendezésére irányuló pályázati anyagot. A szervezet 67. kongresszusán a tagok 93%-a támogatta a hármas rendezés tervét magában foglaló dokumentációt. Kedden, Argentína, Uruguay és Paraguay is bejelentette, hogy hármasban kíván megrendezni egy labdarúgó-világbajnokságot, ők azonban a 2030-as tornát tűzték ki célul, hiszen ekkor lesz a századik évfordulója az első világbajnokságnak, amelynek Uruguay adott otthont. Gianni Infantino, a FIFA elnöke szerdán Argentínába látogatott, hogy találkozzon a három állam vezetőivel.

2002-ben a FIFA nem akart több kettős rendezést

A több országban megrendezett világbajnokság ma már nem jelent problémát a nemzetközi szövetségnek. Még 2002-ben, a Dél-Korea és Japán által közösen rendezett torna nem hagyott jó emlékeket a FIFA-ban. A két “szomszéd” közötti rivalizálás rányomta bélyegét az együttműködésre és logisztikai problémákat is eredményezett. A távol-keleti esemény után a FIFA nem akart hallani több kettős rendezésű focivébéről.

20 év alatt 25-szörösére nőttek a világbajnokság szervezési költségei
A 2030-ra pályázó három ország elnökei szerdán, Buenos Airesben (Forrás: AFP)

De az idő sokat változott azóta. Először is azért, mert egy ilyen világverseny szervezési költségei robbanásszerűen megemelkedtek. A Challenges magazin kiszámolta, hogy kevesebb mint két évtized leforgása alatt a világbajnokság megrendezésével járó kiadások huszonötszörösével megnőttek. Amíg Franciaország nyolcszáz millió eurót fordított az 1998-as torna szervezésére, addig Brazília 2014-ben már tizenöt milliárdos büdzséből tudta vendégül látni a világ legjobb csapatait. 2018-ra Oroszország kezdetben huszonegy milliárd eurós költségvetést tervezett, mielőtt meg nem kérték a szervezőbizottságot, hogy vágjon a kiadások bizonyos részein. Ami Katart illeti, a számok egészen őrületesek: majdnem a nulláról indulva, a nyersanyagokban gazdag emírség 150 milliárd eurót költ el arra, hogy 2022-ben jó házigazdája legyen a világ fociünnepének.

A jövőben ezek a kiadások sajnálatos módon tovább emelkedhetnek, már csak azért is, mert a jelenlegi tervek szerint 2026-tól már 48 csapatos lesz a világbajnokság, szemben a 2018-as 32-vel. Ugyan az igaz, hogy a FIFA már döntést hozott a létszám emeléséről, de szubjektív véleményem szerint óriási őrültség negyvennyolc fősre duzzasztani a focivébé mezőnyét, mivel úgy látom, túl sok ennyi együttes a világ egyik legnézettebb sporteseményére. Már a mostani, 32-es létszámot is határesetnek érzem, amivel nem vagyok egyedül… Na, de visszatérve a mostani ügyhöz, a biztonsággal kapcsolatos költségeknek az egyre növekvő terrorfenyegetettség miatti emelkedése több, a torna jövőbeni megrendezésében gondolkodó államot eltántoríthat az egyedülálló pályázástól. Ha Kína pályázni fog a 2030-as vébére, amiről még nem született végleges döntés, akkor a világ második legnagyobb nemzetgazdaságának valószínűleg nem fognak gondot okozni a csillagászati mértékű kiadások. Marokkónak, amely 2026-ért szállna harcba az USA-Kanada-Mexikó hármassal, egyre nagyobb kihívást jelent nemzeti költségvetésének szinten tartása a növekvő költekezések miatt, így ők könnyedén belemehetnek egy esetleges kettős, hármas, vagy akár többes rendezésbe.

Hódít a társrendezések módszere Európában. Eddig összesen három alkalommal, 2000-ben (Belgium és Hollandia), 2008-ban (Ausztria és Svájc) és 2012-ben (Lengyelország és Ukrajna) rendeztek kettős szervezésben labdarúgó Európa-bajnokságot, 2020-ban pedig több város, köztük Budapest fog otthont adni a mérkőzéseknek. Michel Platininek, az UEFA előző, a sportágtól korrupciós ügye miatt évekre eltiltott elnökének az volt az álma, hogy minél több kontinenstornát vigyenek keleti országokba, azonban hamar kiderült, hogy az arrafelé lévő államok nagy része ma még gazdaságilag nem kellően erős ahhoz, hogy egyedül, vagy akár párban otthont adjon egy grandiózus pénzveréssel járó sporteseménynek, hiszen az öt évvel ezelőtti lengyel-ukrán rendezésben is fölmerültek anyagi problémák, amelyek bizonyos, az Eb-vel kapcsolatos beruházások késedelmes befejezését eredményezték. Ezért döntöttek a városszintű rendezés mellett, amelynek viszont erősen kérdéses a jövője, s főleg azzá fog válni akkor, ha már a szegényebb országok is megengedhetnek majd maguknak egy teljesen önálló pályázást. Gianni Infantino FIFA-elnök nem sokkal tavaly tavaszi megválasztása után úgy nyilatkozott, a vébék esetében is elképzelhető a több ország bevonásával, regionális szinten történő rendezés megvalósítása.

Azt, hogy hol lesz a 2026-os világbajnokság, csak néhány év múlva tudjuk meg, mint ahogy azt is, hogy lesznek-e még egyénileg rendezendő focivébék, vagy föl kell készülnünk a több országot érintő tornákra.

A fő fotó forrása: Carl Recine/ACTION IMAGES/PANORAMIC

Vélemény, hozzászólás?

Top