A magyar Davis-kupa-válogatott a hétvégén hatalmas bravúrt véghez véve 3-1-re legyőzte Oroszországot a Világcsoportba való följutásért rendezett összecsapáson, s ezzel 1995 után ismét a legjobbak között szerepelhet. A Világcsoportban a 16 legjobb férfi tenisz-válogatott feszül egymásnak, top 10-20-30-as játékosok sokaságával. A legjobb magyar játékos, Fucsovics Márton 112. a legfrissebb ATP-ranglistán, de a nemzeti csapat nem először bizonyította be, hogy mitsem számít a ranglistás helyezés, ha hazai pályán, a nemzeti színekért kell küzdeni.
Vasárnap este egy olyan siker született, amelyet talán az elmúlt tíz év legnagyobb hazai sportszenzációjának tekinthetünk: a magyar Davis-kupa-csapat 22 év után feljutott a Világcsoportba, ahol a legjobb nemzetek, így például Szerbia, Franciaország, Nagy-Britannia, vagy éppenséggel Spanyolország is szerepel.
A bravúr méretét talán a férfi jégkorong-válogatott 2009-es följutásához lehet hasonlítani, amit mindmáig szapporói csodaként emleget a hazai sportközvélemény. A labdarúgók tavalyi Eb-szereplése gyakorlatilag eltörpül a teniszezők mostani sikere mellett. És ha már foci, Köves Gábor szövetségi kapitány ahhoz hasonlította a feljutás kiharoclását, mintha a legjobb 16-ba jutottak volna a fiúk a focivébén.
A Davis Kupa egy igen különleges része a férfi tenisznek, hiszen itt az egész évben ranglistapontokért és pénzdíjakért ütögető játékosok évente néhány hétvége erejéig válogatott teniszezővé válnak, és ennek a csúcsát jelenti a Világcsoport, ahová most sikerült bekerülni. Itt a világ 16 legjobb válogatottja csap össze, s jövőre a magyar nemzeti együttes is amolyan kívülállóként itt lehet, s játszhat olyan klasszisok ellen, mint Roger Federer, Novak Djokovics, Andy Murray, Rafael Nadal, Jo-Wilfried Tsonga, vagy akár Juan Martin Del Potro.
Legutóbb 1995-ben szerepelhetett Magyarország a Davis-kupa Világcsoportjában, akkor egyesben Noszály Sándor és Krocskó József, párosban pedig Noszály Sándor mellett Nagy Viktor, Lányi András, Markovits László és a mostani szövetségi kapitány, Köves Gábor alkotta a csapatot. Ez az együttes a briteket 3-2-re, az argentinokat 4-1-re, végül pedig a feljutásért az ausztrálokat 3-2-re győzte le a Kisstadionban kialakított salakos pályán.
Az első körben 5-0-ra kikaptak a mieink a csehektől, majd Moszkvában, az oroszok elleni vereséggel búcsúztunk a Világcsoporttól. A következő húsz év komoly liftezést hozott a nemzeti csapat számára, amely nem is a Világcsoport és az Euro-Afrikai Zóna I. csoportja, hanem utóbbi szint I. és II. csoportja között ingázott, sőt lenézett még mélyebbre, az Európai Zónába is. Ezekben az esztendőkben olyan országokkal kerültünk szembe, amelyek nem igazán vannak fönt a világ tenisztérképén, így például Románia, Ciprus, Finnország, Monaco, Luxemburg és Fehéroroszország is az ellenfelünk volt. 2011-ben közel voltunk ahhoz, hogy följussunk az Euro-Afrikai Zóna I. csoportjába, azonban az Andy Murray vezette britek megállítottak minket, így maradtunk a II. csoportban. 2013-ban jött a mélypont: a csapat 4-1-re kikapott Luxemburgtól az első fordulóban, ezzel pedig kiesett a Davis-kupa legalsóbb szintjére, az Európai Zónába. Úgy tartja a mondás, hogy innen szép nyerni, s a magyar csapat el is kezdte nyerni a fontos meccseket.
2014-ben megnyerték a magyarok az Európai Zóna küzdelmeit, amivel följutottak az Euro-Afrikai Zóna II. csoportjába, ahonnan egy évre rá sikerült még egy szintet lépni. Moldova (4-1), Bosznia-Hercegovina (3-2) és Bulgária (3-2) legyőzése kellett csak mindehhez. Ekkor már Fucsovics Márton, a 2010-es wimbledoni torna junior bajnoka volt a mieink első embere. A korábban a bulizás miatt a tenisztől kis híján véglegesen elszakadó játékos ekkoriban még csak ITF- és Challenger-tornákon indult, komolyabb eredmény nélkül.
A Davis-kupában azonban rendre fantasztkusan teniszezett, és nem egy alkalommal már mondhatni világklasszis teljesítménnyel vert meg nála jóval magasabban jegyzett játékosokat.
„Ez egy óriási siker a magyar csapatnak és a magyar tenisznek, nagyon boldog vagyok. Mindent beleadtam, és csak a győzelemre fókuszáltam, minden egyes labdára, nagyon meg akartam nyerni ezt a mérkőzést. Mindig is szerettem a Davis-kupában teniszezni, imádok a hazámért játszani. Egész évben egyéniben versenyzek, és csak két hétben van Davis-kupa. Imádok csapatban teniszezni, a csapattársakkal lenni, nagyon jól éreztük magunkat egész héten, és ilyenkor tényleg jól játszom. Ráadásul jobb játékosok ellen, nagyon motiváltan.”
– mondta Fucsovics Márton az oroszok elleni második, mindent eldöntő egyes győzelme után.
A csapat másik oszlopos tagja az a Balázs Attila, aki 2010-ben, 22 évesen a 153. volt a világranglistán, és minden jel arra mutatott, hogy még egy-két év, és top 100-as teniszező lesz. Négy évvel később a sorozatos sérülései és a motiváció hiánya miatt visszavonult a nemzetközi tenisztől. Kész szerencse, hogy két évvel később meggondolta magát, és újra edzésbe állt. Az 1876. helyről mára a 164-re kapaszkodott föl. Még mindig csak 29 esztendős, újra van motivációja, ami feltétlenül jó hír a magyar tenisz számára.
A csapatban ott van még a világranglistán 208. Borsos Gábor, valamint a 2016-os junior Ausztrál Open győztese, Piros Zsombor, akit Köves Gábor tanulási céllal ültetett le a kispadra. „Ott ülni a padon és szurkolni, mint egy kerettag már ez is csodálatos érzés volt” – mondta a siker után a fiatal játékos.
Az után a siker után, amit talán csak a legvérmesebb magyar szurkolók hitték, hogy tényleg el lehet érni. Az oroszok a nyolc kiemelt közül a hetedikek voltak, viszont az 1996-os említett moszkvai meccs kvázi visszavágójaként mi játszhattunk hazai pályán. A Kopaszi-gáton lassú, salakos pályával igyekeztünk ellensúlyozni, hogy a két egyes játékosuk, Karen Hacsanov és Andrej Rubljov 32., illetve 37. az ATP-ranglistán, ráadásul előbbinek olyan szervái vannak, amilyet itthon senki nem tud ütni, rendre 200 km/h fölötti sebességgel szállnak a labdái.
Fucsovics Marci azonban egy ötszettes, drámai fordulatokban bővelkedő (2-0-s vezetéséről jött vissza döntő szettre Rubljov), maratoni csatát megnyerve megadta a hétvége alaphangulatát. Balázs Attila is remekül teniszezett még ha ki is kapott Hacsanovtól. A szombati párosnak így 1-1-es összesített állásról futottak neki a felek, de a Fucsovics Márton-Balázs Attila duó három szettben – kettőt rövidítésben megnyerve – tulajdonképpen simán verte a Medvegyev, Kravcsuk kettőst, lélektani előnyt adva ezzel a magyarok kezébe. Fucsovics Márton klasszis megoldását nem véletlenül választotta a nap ütésének a Davis-kupa hivatalos Twitter-oldala.
Ráadásul az addig csak lézengő teniszbarátok is észbe kaptak, és vasárnap már nem háromszáz, hanem ezerötszáz néző szurkolt a csapatnak az első egyesben, s ott Fucsovics Márton mentálisan kikészítette a kissé labilis állapotban lévő Hacsanovot, és szettet sem engedve a világranglistán őt nyolcvan hellyel megelőző orosznak, megnyerte a meccset, a magyar válogatott pedig várhatja a Világcsoport szerdai sorsolását. Köves Gábor szövetségi kapitány hétfőn az Origónak a következőket mondta a sorsolást illetően: „Nem akarok előzetesen azzal foglalkozni, hogy ki ellen lenne jó játszani, és kit lenne jó elkerülni. Úgy vagyok vele, ha papíron csak annyi esélyünk lesz, mint most az oroszok ellen volt, ami nem volt több húsz százaléknál, és itthon játszhatunk, akkor bármire képesek lehetünk”.
Hétfőn elkészült a Világcsoport jövő évi kiemelése, ezzel együtt az is kiderült, hogy kivel játszhatunk itthon és kivel idegenben.
A kiemeltek: Ausztrália, Belgium, Franciaország, Horvátország, Nagy-Britannia, Olaszország, Svájc és Szerbia.
A nem kiemeltek: Argentína, Egyesült Államok, Hollandia, Japán, Kanada, Németország, Magyarország, Spanyolország.
Abban az esetben, ha a belga, brit, francia trió valamelyikét kapjuk, biztos, hogy hazai pályán játszunk, ha a többiek közül jön az ellenfél, akkor biztos, hogy idegenben. Kivéve, ha Horvátország az a valaki: velük még nem találkoztunk a Davis-kupa történetében, így sorsolás döntene a mérkőzés helyszínéről.