Tizenhat évvel ezelőtt ezen a napon történt a világtörténelem legsúlyosabb terrortámadása az Egyesült Államok ellen. New York-ban, Washingtonban és Pennsylvania államban összesen csaknem háromezren vesztették életüket a különböző merényletekben. A történések az egész világot, így a sportot is megrázták. Az USA-ban napokig semmilyen sportesemény sem zajlott, s Európában is számos versenyt töröltek a támadások okozta sokk és pánik következtében. Fölidézzük, pontosan hogyan is reagált a nemzetközi sportélet a 2001. szeptember 11-ei eseményekre.
Egy napos, kellemesen meleg kora őszi kedd volt 2001. szeptember 11-e Magyarországon és az Egyesült Államokban is. A jó időben a sportot szerető európai közvélemény már a labdarúgó Bajnokok Ligája csoportkörének aznap estére időzített startjára fókuszált. A tengerentúlon kezdődtek a nagy golfversenyek, s éppen hogy csak lezárult New York-ban a US Open teniszverseny.
Volt tehát miről beszélni a sport kapcsán ezen a napon. Egészen magyar idő szerint 15 óráig. Ekkor hidegzuhanyként érte a világot a hír, miszerint egy repülőgép csapódott a new york-i Világkereskedelmi Központ egyik ikertornyába. Akkor még nem lehetett tudni, hogy balesetről, vagy merényletről van szó. Azonban percekkel később nyilvánvalóvá vált, hogy minden idők legjobban szervezett terrortámadása van folyamatban Amerika ellen, ugyanis a World Trade Center másik felhőkarcolójába is belecsapódott egy utasszállító repülőgép. A két, lerombolhatatlannak hitt torony alig egy órával az ütközések után kártyavárként dőlt össze a földkerekség szeme láttára. Közben befutott az az információ is, hogy repülőgép ütközött az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon Washingtonban lévő épületének is, amelynek egy része szintén összeomlott. Egy negyedik gépet is eltérítettek a terroristák, amelyet feltevések szerint Camp Daviden, a kilencvenes évek Öböl-háborúit lezáró békeszerződések aláírásának helyszínén akartak földbe vezetni a gépeltérítők.
Az azóta is példátlan támadássorozat több napra teljesen megbénította az Egyesült Államokat: leállt a légi közlekedés, szünetelt a tőzsde, s az állami vezetés minden figyelmét is a történtek kötötték le. Nagy volt a pánik ugyanakkor Európában is, ahol szintén számos biztonsági intézkedést foganatosítottak a különböző országok hatóságai az állampolgárok biztonságérzetének növelése érdekében. A terrortámadás szó szerint a társadalom és a gazdaság minden ágazatára komoly hatást gyakorolt napokon, heteken, hónapokon, éveken át.
Nem maradhatott ki a rémületből a sport világa sem. Az Egyesült Államokban néhány kisebb tenisztornát leszámítva semmilyen sporteseményt nem rendeztek a merényleteket követő napokban, mindenki gyászolt. Törölték az MLB, vagyis a nemzeti baseball-liga teljes fordulóját, s a golfozók világbajnoki sorozatának amerikai állomásait is. Európában már nem volt ennyire egyértelmű a helyzet, aminek talán az lehetett a fő oka, hogy órákig nem lehetett pontosan tudni, veszélyben van-e a kontinens bármely országa egy hasonló gépeltérítéses támadástól. Ahogy föntebb említettem, ezen a napon kellett megkezdődnie a labdarúgó Bajnokok Ligája első csoportkörének (akkor még két csoportfázison kellett keresztül menniük a csapatoknak). Nyolc mérkőzés szerepelt a műsoron, s ugyan pár órán keresztül nagy volt a tanácstalanság azt illetően, hogy megtartják-e a találkozókat, végül az európai szövetség úgy határozott, minden aznapi nemzetközi mérkőzést lebonyolítanak. Rengeteg meglepő eredmény született szeptember 11-én este: a Mallorca, amely napjainkban a spanyol alsóbb ligákban szenved, 1-0-ra legyőzte az akkor is esélyesebbnek tartott Arsenalt hazai közönség előtt. Rendeztek egy nagy rangadót is, amelyen az olasz bajnok AS Roma a Real Madridot fogadta az örök városban. A meccset 2-1-re a spanyol együttes nyerte. Ez az eredmény annyira már nem volt meglepő, azonban Fabio Capello, a Farkasok akkori trénere a mérkőzés után úgy nyilatkozott, nem volt szerencsés lejátszani a találkozót: “Egész délután a tévé előtt gubbasztottam és meg voltam arról győződve, hogy a tragikus események miatt a Real Madrid elleni meccsünket elhalasztják. Néhány játékosom azon gondolkodott, hogy nem is lép pályára. Úgy érzem, a meccset el kellett volna halasztani.” – idézi az olasz mestert az Origo korabeli híradása. Francesco Totti csapatkapitány azt mondta, a vereségben szerepe volt a játékosokban a történtek miatt fölgyülemlett hatalmas feszültségnek is.
Az Arsenal trénere, Arséne Wenger is osztotta római kollégája véleményét a nehéz felkészülést illetően: “Megdöbbenve néztük, mi történt Amerikában, de nekünk a munkánkra kellett koncentrálnunk. Nem sikerült túl jól!” – célzott a Mallorcán elszenvedett 1-0-ás vereségre. Az Európai Labdarúgó-szövetség szeptember 12-én úgy döntött, hogy az előző napi mérkőzésekkel ellentétben az aznapra tervezett találkozókat csak egy héttel később játsszák le. Mindez nagy fölzúdulást váltott ki a 11-én pályára lépni kényszerülő, s vereséget szenvedő csapatoknál. A PSV Eindhoven 4-1-re kikapott Nantes-ban úgy, hogy a 93. percben szerezte meg a becsületgólt. A holland klub vezetői odáig mentek, hogy megóvták a francia bajnok elleni összecsapást, mivel szerintük sportszerűtlen volt az UEFA részéről, hogy nem fújták le a teljes BL-fordulót. “A PSV úgy véli, az UEFA későn reagált az eseményekre. Senki sem várhatta el a játékosoktól, hogy függetlenítsék magukat a történtektől, ezért nem lett volna szabad megrendezni a keddi mérkőzéseket sem.” – mondta Harry van Raaij, a klub akkori elnöke. Gerd Niebaumon, a Borussia Dortmund elnöke már a Dinamo Kijev elleni, 2-2-re végződött meccs előtt hangot adott azon véleményének, hogy nem szabadna egy mérkőzést sem lejátszani. Jó kérdés viszont, hogy miért csak a PSV vezetői éltek az óvással, s a Roma és az Arsenal miért nem? Az is érdekes kérdés volt akkoriban, hogy a Nantes hogyan tudta lehengerlő focival kiütni a PSV-t, miközben elvileg őket is megrázták az amerikai események? Mert abban ne kételkedjünk, az összes csapat nagy megdöbbenéssel fogadta a New York-ból érkező híreket. Ezen ennyi év távlatából már kár morfondírozni.
A BL mellett az UEFA-kupa (a mai Európa Liga) mérkőzéseit is törölték, s ebben érintett volt a Debrecen együttese is. A Loki a francia Girondins Bordeaux ellen szerepelt a második számú sorozat selejtezőjében. A piros-fehér csapatot szállító különgép szeptember 12-én 10:30-kor, vagyis nem sokkal az UEFA-kupa-mérkőzések elhalasztásáról hozott döntés előtt fölszállt a debreceni repülőtérről. A gép délután fél egykor landolt Bordeaux-ban, ahol egy nappal később került volna sor a párharc első mérkőzésére. A meccset egy héttel később játszották le. A Bajnokok Ligája elmaradt mérkőzéseit csak októberben pótolták, viszont a 2002-es távol-keleti világbajnokság selejtezőit az előre tervezett menetrend szerint rendezték meg. A nemzetközi fociszövetség érvelése szerint a szörnyűséges események ellenére minden selejtezőt le kellett játszani, de csak abban az esetben, ha valamennyi csapat biztonsága garantált volt. Az UEFA anyagi kártérítést adott azoknak a kluboknak, amelyek potyára utaztak el az elhalasztott nemzetközi mérkőzésekre. Ebből a DVSC is részesült, amely ingyen kiutaztatta szurkolóit a bordeaux-i összecsapásra.
A szeptember 11-ei történések természetesen nem csak a labdarúgásban okoztak kavarodást. Az Egyesült Államokban elmaradt a szeptember 29-ére tervezett Felix Trinidad-Bernard Hopkins középsúlyú ökölvívó-címmérkőzés és a szeptember 14-ére kiírt nagyközépsúlyú Omar Shelka-Thomas Tate összecsapás is. A NASCAR gyorsasági autós bajnokság new hampshire-i versenyét is törölték, mint ahogy a nemzeti baseball-liga teljes fordulóját is. Több férfi és női labdarúgómeccs sem került megrendezésre.
A terrortámadásoknak sajnos sportolók is áldozatául estek. Az elhunytak között volt Eamon McEneaney amerikai lacrosse-játékos, Garnet Bailey és Mark Bavis kanadai hokijátékosok, és Nezam Hafiz, guyanai születésű amerikai krikettező is. Mindössze negyed órán múlt, hogy Ian Thorpe, az ausztrálok többszörös olimpiai- és világbajnok úszója is fölkerüljön az életüket vesztő sportolók listájára. A világklasszis a turistákra oly jellemző feledékenységnek köszönheti életét, ugyanis a hotelben felejtette videókameráját, amellyel a Világkereskedelmi Központban szeretett volna videózni. Így azonban a támadások kezdetekor még nem tartózkodott a helyszínen. “15 percnyire lehetett a helyszíntől” – mondta Frank Turner, Thorpe menedzsere, hozzátéve, ha a sportoló nem fordul vissza a videókamerájáért, akkor éppen az ikertornyoknál tartózkodott volna a tragédia idején. “Tökéletesen látta a repülőgépet, amely becsapódott a toronyba. Sokkolta az eset. Az úszókhoz hasonlóan Ian is korán kelő típus, ezért döntött úgy, hogy készít néhány felvételt a híres épületről.”
Thorpe, és másik menedzserének, az Ausztráliában tartózkodó David Flaskasnak a felesége, Michelle azonnal jelentkezett véradásra. Amint Flaskas elmondta, a telefonvonalak túlterheltsége miatt napokig nem sikerült beszélnie az úszóval (akkoriban a közösségi médiának még a fogalma sem létezett). Ian Thorpe egyébként egy divatbemutatóra érkezett New York-ba, ahol Giorgio Armani ruháit viselte volna. Természetesen a bemutató elmaradt.
Szintén a támadások miatt Boris Becker lemondta szereplését azon a nagyszabású teniszgálán, amelyet a történteket követő hétvégén rendeztek az I. században épült veronai amfiteátrumban. “Ezekben a nehéz napokban elképzelhetetlen számomra, hogy nyilvános eseményen vegyek részt. Végtelenül sajnálom, mert nagyon készültem erre a tornára.” – mondta a háromszoros wimbledoni bajnok. Patrick Rafter, a világranglistán akkoriban a negyedik helyet elfoglaló ausztrál teniszező kijelentette, hogy amennyiben a repülőgépeken nem tudják garantálni az utasok biztonságát, akkor többé nem hagyja el Ausztráliát. “Kis túlzással a fél életemet repüléssel töltöttem, de ha ilyesmi megtörténhet, mint ami kedden az Egyesült Államokban, akkor át kell gondolnom, hogy érdemes-e kockáztatnom az életemet. Úgyis azt terveztem, hogy jövőre nem indulok egyetlen tornán sem, ezért nem leszek rákényszerítve az utazásokra.” – mondta a US Open kétszeres győztese, aki néhány európai tornát kihagyott a repüléssel kapcsolatos félelmei miatt. Egy másik ausztrál teniszező, Lleyton Hewitt két nappal a támadások előtt megnyerte a US Opent. Az utolsó, az amerikai légtér lezárása előtti ausztrál járattal hazatérő klasszis úgy nyilatkozott: “A borzalmas terrorakciók természetesen háttérbe szorítják a sikeremet. Remekül ment a játék New York-ban, de az életben vannak fontosabb dolgok is. Nagyon megrázott a szörnyű hír, hiszen az időm jó részét repülőkön töltöm” – mondta adelaide-i otthonában az akkor 20 éves játékos.
Az észak-amerikai profi jégkorongligában (NHL) szereplő Los Angeles Kings szomorúan tudatta: két tehetségkutató munkatársa veszett oda a manhattani légi terrorakcióban. Két játékos, Garnet “Ace” Bailey és Mark Bavis azon az eltérített Boston-Los Angeles járaton tartózkodott, amely a World Trade Centerbe csapódott. “Évekig játszottam együtt Edmontonban Ace-szel, és mélyen lesújtott a halála. Nagyon fog hiányozni” – mondta egykori csapattársáról az NHL akkori legnagyobb sztárja, Wayne Gretzky.
Még számtalan sportoló, vagy a sporttal bármilyen kapcsolatban álló személy nyilatkozatait, érzéseit lehetne fölidézni a tizenhat évvel ezelőtti történésekkel kapcsolatban, de ezekről majd talán egy év múlva, a tizenhetedik évfordulón írok.