Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Hazai Pálya > Csodára készülnek a magyar férfi kosarasok

Csodára készülnek a magyar férfi kosarasok

Bár e bejegyzés címe kissé túlzónak hathat, de a magyar férfi kosárlabda-válogatott játékosai maguk is úgy nyilatkoztak az elmúlt napokban, hogy készen állnak arra, hogy borsot törjenek a jóval esélyesebb szerb csapat orra alá az isztambuli Európa-bajnokság nyolcaddöntőjében. Az ellenfél ezüstérmes volt a legutóbbi világbajnokságon és olimpián is, s a kontinenstornán is remekül szerepel eddig, ezek alapján is az a legvalószínűbb, hogy leginkább a tisztes helytállást várhatjuk el a magyar együttestől.

Kaotikus állapotokról számolt be a Nemzeti Sport isztambuli tudósítója: a közlekedés tiszta káosz, a nyolcsávos utakat átívelő felüljárón nemegyszer taposnak rá az ember lábára, a férfiak pedig teáznak és cigarettáznak a vendéglátóegységek hűvösében. Ott még nyár van, a napi legmagasabb hőmérséklet megközelíti a harminc fokot. Ahogy a kolléga is fogalmaz, Kolozsvárhoz képest mindent négyzetre kell emelni a török metropoliszban.

És persze nem lehet nem észrevenni a rengeteg rendfenntartót, közöttük is sok a géppisztolyos rendőr – hiába, a biztonságra a megszokottnál is jobban figyelnek a szervezők, akik szeretnék az írmagját is kiirtani bármilyen terrorcselekmény esélyének egy olyan városban, amelyre az elmúlt két évben több alkalommal is lecsapott a terrorizmus.

Éppen ezért a Sinan Erdem Sportcsarnokot kétszeri ellenőrzés után lehet megközelíteni, előbb csak a táskákat vizsgálják át az illetékesek, néhány méterrel később viszont már fémdetektoros kapukon kell átsétálni, és ha megszólal a sípoló hang, következik az alapos motozás.

Szerencsére ez az apró kellemetlenség nem ronthatja el a kosárlabdázás európai ünnepét, annak is a csúcspontját, az egyenes kieséses szakaszt. Amelyben aztán végképp az a legjobb, hogy mi is ott vagyunk, a magyar csapat is látja, tapasztalja azt a nyüzsgést, azt a felhajtást, ami egy ilyen eseményt övez, és a játékosainknak nem szurkolóként kell figyelniük a lelátóról a nagyok játékát, hanem vasárnap maguk is pályára lépnek, pont az egyik legnagyobb gigász, Szerbia ellen.

Ettől függetlenül semmi sem zavarja meg a mieink bioritmusát, a megszokott rendszer szerint él az együttes Isztambul egyik legszebb szállodájában, annak is a 21. emeletén, közvetlenül a tengerpart mellett. Másik tizenöt nyolcaddöntős alakulat is ugyanazt a vendégszeretetet és elképesztő kiszolgálást élvezi, mint mi, szinte már túl nagy is a pompa, a bőség, de ezt a többiek már megszokták, míg a magyar alakulat még csak ismerkedik vele.

Mindenesetre tökéletesek ahhoz a körülmények, hogy egy sportolónak csak a feladatára, azaz a mérkőzésre kelljen koncentrálnia. A magyar válogatottra egyébként sem jellemző, hogy külföldi túrái során városnézéseket, vagy egyéb programokat szervezne be a szabadidejére, és ez Isztambulban sincs másként, a mieink szombaton is a megszokott módon és időben reggeliztek, aztán következett a videózás, a soros ellenfél, Szerbia játékának elemzése, majd egy rövid szabadprogram után az ebéd, amelyet csendes pihenő követett. Hanga Ádámék először délután hagyták el a hotel területét, és természetesen nem a bazárba vásárolni, alkudni, hanem edzésre utaztak.

Mivel a mérkőzések helyszínén, a Sinan Erdem Dome-ban már nyolcaddöntők zajlottak, azok a csapatok, amelyek csupán vasárnap lépnek pályára, a szomszédos gyakorlócsarnokban tréningezhettek. És mivel ilyenkor bevett szokás, hogy mindenki nagyjából a meccs időpontjában edzhet, a mieink éppen a szerbeket váltották a parketten.

Bár a játékosok udvariasan megtartották egymás között a három lépés távolságot, Ivkovics Sztojan, a magyar válogatott szövetségi kapitánya, illetve segítője, Goran Miljkovics a baráti öleléseket követően kölcsönösen elsütött néhány viccet az ellenfél szakmai vezetőjével, Alekszandar Djordjeviccsel. Persze hosszas kvaterkázásra nem volt idő, a szerbeket várta a visszaút a szállodába, a mieinket meg az a foglalkozás, amelyen utoljára lehetett finomhangolni az olimpiai és világbajnoki ezüstérmes ellen.

„Nincs rajtunk semmilyen nyomás, azt látom a srácokon, hogy boldogok – ecsetelte Ivkovics Sztojan a szűk egyórás, nem megterhelő, sokkal inkább a taktikai elemeket még egyszer átskálázó gyakorlás végén. – A célunkat elértük, sikerült Magyarországon felhívni a kosárlabdázásra a figyelmet, a csendes többség mögöttünk állt, ha jól tudom, nemcsak Kolozsváron, hanem a televíziók előtt is rengetegen követték a mérkőzéseinket. Nagyon nehéz feladat vár ránk a szerbek ellen, de ahogy szoktuk, most is keményen fogunk harcolni. Az biztos, hogy az ellenfél komolyan veszi az összecsapást, ha jól tudom, a kollégám név szerint Hanga Ádámot és Vojvoda Dávidot emelte ki a csapatunkból, illetve azt a rendszert, amiben játszunk már évek óta. Szóval nem kezelnek le minket, ebben nem bízhatunk.”

Abban azonban talán igen, hogy ez a csapat még egyetlen nagy feladattól sem rezzent össze, igaz, ilyennel az elmúlt öt év során talán egyszer sem találkozott. A játékosokon nem látszik feszültség, vagy hogy teher nyomná a vállaikat – csak remélni tudjuk, hogy ebből felszabadult játék következik a nyolcaddöntőben.

És nem mi mondjuk, hanem a szerb kapitány nyilatkozta a sajtóban, hogy csoda lenne, ha a magyar csapat jutna tovább a legjobb nyolc közé.

Végezetül egy kicsit ismerkedjünk meg jobban a szerbekkel, akik minden bizonnyal félelmetes ellenfélnek fognak bizonyulni ma is.

Szerbia a 2014-es világbajnokságon második lett, és ugyanezt a helyezést érte el tavaly, a riói olimpián. Azt sem mondhatjuk, hogy a két évvel ezelőtti Európa-bajnokságon leégett volna: majdnem ott is meglett neki a dobogó, végül a negyedik helyen zártak déli szomszédaink.

Szóval vasárnap a nyolcaddöntőben a világ egyik legjobb csapata következik, amelyet kategóriáját tekintve a – C-csoportban egy tét nélküli mérkőzésen a mieinket 23 ponttal legyőző – spanyolokhoz lehetne hasonlítani.

A szerbeknek ebben a csapatsportágban is olyan merítési lehetőségük van, hogy szinte meg sem érzik a világ egyik legjobb irányítója, a nyáron a Los Angeles Clippershez szerződő Milos Teodoszics hiányát, de rajta kívül is veretes a névsor, amely az ilyen-olyan okokból az Európa-bajnokságtól távol maradókat listázza: Nemanja Bjelica (Minnesota Timberwolves), Miroszlav Raduljica (Csiangszu Dragons), Nikola Jokics (Denver Nuggets), Sztefan Markovics (Himki Moszkva).

Vagyis miattuk nem kell, hogy fájjon a fejünk, ám az a tizenkét játékos, aki ezen a tornán képviseli Szerbiát, megfelelő mennyiségű kellemetlenséget tud okozni bárkinek. A legnagyobb sztár minden kétséget kizáróan Bogdan Bogdanovics, aki az előző szezonban 15.1 pontot átlagolt az Euroliga-győztes Fenerbahcéban, s a nyáron minden idők legzsírosabb újoncszerződését kötötte az NBA-ben szereplő Sacramento Kingsszel. Bogdanovics csak októbertől fogja megtapasztalni, mi vár rá az új világban, a center Boban Marjanovics viszont már a harmadik szezonját kezdi az észak-amerikai profi ligában – a Detroit Pistons 221 centiméter magas játékosa nagyjából fél fejjel magasabb Kemal Karahodzsicsnál, vagy éppen Keller Ákosnál, a mieink “tornyainál”.

A palánk alatt egyébként is fölényben lesznek a szerbek, Marjanovicson kívül Sztefan Bircsevics, Ognjen Kuzmics és Vladimir Stimac is 210 centiméter fölött van, szóval a lepattanócsata megnyerése a fizika törvényeit meghazudtoló óriási bravúr lenne…

A szerb keretbe a Sacramentón és a Detroiton kívül többek között a Real Madrid, az Anadolu Efes, a Crvena zvezda, a Zalgiris Kaunas, vagy éppen a Bayern München – utóbbi kettőt is – delegál kosárlabdázót, ezt a sort is érdemes összevetni a magyar válogatott játékosainak klubjaival.

Ma délután negyed háromkor kezdődik a magyar-szerb Európa-bajnoki nyolcaddöntő, amelyen abban bízhatunk leginkább, hogy csapatunk tisztesen helyt fog állni, s emelt fővel távozhat majd a parkettről, Isztambulban.

Vélemény, hozzászólás?

Top