Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Hazai Pálya > Csak a pontok jöttek a magyarok számára a cselgáncs-vb-n

Csak a pontok jöttek a magyarok számára a cselgáncs-vb-n

Megmondom őszintén, rengeteg elfoglaltságom miatt nem sok időm maradt a budapesti cselgáncs-világbajnokság követésére, de azt sajnos pontosan láttam a hírekből, hogy a magyarok szereplése nem volt túl sikeres. Persze lehet azt mondani, hogy nem vagyunk a legnagyobb dzsúdónemzet, hiszen valóban nem vagyunk azok, de voltak olyan versenyzők a magyar csapatban, akik esetében nem ok nélkül reménykedtünk éremszerzésben. Végül az érmek nem, csak a pontok jöttek össze a mieink számára. Annyi pozitívum mindenképp elmondható, hogy a magyar szervezés ezúttal is fantasztikus volt.

Elmaradt az igazán nagy ünneplés, egyetlen hazai dzsúdós sem ért oda a dobogóra a vb-n. Pedig nagy volt a fogadkozás és a reménykedés – ráadásul nem is alaptalanul, hiszen több nemzetközi szinten is klasszis versenyző (Csernoviczki Éva, Bor Barna, Karakas Hedvig, Ungvári Miklós) alkotta a magyar csapatot –, a bátrabbak odáig merészkedtek, hogy hazai aranyérmet vizionáltak. Utóbbi különösen nagy bravúr lett volna, eddig csak ketten, Kovács Antal és Braun Ákos állhattak vb-n a dobogó tetején, ráadásul egyikük sem a közelmúltban: Kovács Antal 1993-ban, Braun Ákos 2005-ben nyert vb-t, logikus lett volna, hogy újabb tizenkét év elteltével megint lesz magyar aranyérem. A rideg valóság azonban más, bár mindenki nagyon akart, elszántan küzdött – ebben a sportágban ez a természetes –, az első három nap mindig délelőtt kiestek a magyarok, nem kevés fájdalmat és bosszúságot okozva maguknak és a közönségnek. Főleg azoknak, akik a sikeres hazai szereplés reményében délutánra váltották meg belépőiket, melyekből a legolcsóbb is hatezer forintba került.

Csütörtöktől jött az áttörés, a vb második szakaszában minden nap volt legalább egy magyar a délutáni programban. Csoknyai László (81 kg) volt az első, aki túlélte a délelőttöt, és bár a sikerrel megvívott negyeddöntőt követően kétszer kikapott, a pontszerző ötödik helyen végzett, életében első alkalommal zárt felnőtt vb-n helyezettként. Szintén ötödik lett Tóth Krisztián (90 kg) és Bor Barna (plusz 100 kg), utóbbi a bronzmeccsen hosszabbításban szenvedett vereséget, leléptették, mert szabálytalanul védekezett. Bevallom őszintén, ez volt az egyetlen meccs, amit végig tudtam nézni a világbajnokságon a tévé előtt feküdve. Barna abszolút rászolgált volna a bronzéremre, de a több esetben is kérdőjeles bíráskodás végül a vesztét okozta.

A zárónapon a vegyes csapatversenyt rendezték meg, amely először szerepelt a vb programjában, de 2020-ban bemutatkozik a tokiói nyári olimpián is. A magyarok a 16 közé jutásért Karakas Hedvig, Szabó Frigyes, Gercsák Szabina, Tóth Krisztián, Erdélyi-Joó Abigél és Cirjenics Miklós összeállításban 6-0-ra legyőzték Kazahsztánt, a nyolcaddöntőben azonban 4-2-es vereséget szenvedtek Franciaországtól, és kiestek. A második mérkőzésen Karakas Hedvig, Gercsák Szabina, Tóth Krisztián és Cirjenics Miklós mellett Szigetvári Mercédesz és Ungvári Miklós küzdött.

„Egyrészt, rendkívül boldog vagyok, hogy egy ilyen fantasztikus eseményt tudtunk rendezni, a nemzetközi dzsúdócsalád egy héten át Magyarországon ünnepelt, és mindenki nagyon jól érezte magát, ráadásul nagyszerű közönség előtt zajlottak a küzdelmek. A másik oldalról nagyon szomorú és csalódott vagyok, hogy ennek a csodálatos közönségnek és többre érdemes magyar csapatnak nem sikerült jobb eredményt elérnie”- értékelt az M4 Sporton Tóth László, a magyar szövetség elnöke.

A hivatalos célkitűzés egy-egy érem és pontszerző hely megszerzése volt.

“Számomra csalódás ez a szereplés, én személy szerint három érmet szerettem volna, ez benne volt ebben a csapatban. Fáj a szívem, nehezen megemészthető az elmúlt hét eredménye, pontszerző versenyzőink – akik ötödikek lettek – akár egy aranyéremre is képesek lettek volna – tette hozzá a sportvezető. – Tóth Krisztián öt nyert mérkőzéssel lehetett csak ötödik, az olimpián négy nyert mérkőzéssel aranyérmet lehet nyerni. A világbajnokság mezőnye keményebb az olimpiáénál, hiszen a domináns nemzetek több versenyzőt indíthatnak egy-egy súlycsoportban. Időnként egy-egy hajszál, egy pillanatnyi kihagyás, figyelmetlenség döntött arról, hogy jelenleg nem egy világbajnokot vagy több érmest ünnepelhetünk, hanem három ötödik helyezést, amit mindentől függetlenül nagy eredménynek tartok.”

Nagy eredmény ide, három pontszerzés oda, sajnos az is tény, hogy amióta a férfiaknak és a nőknek közösen rendeznek világbajnokságot (ez 1987 óta van így), most először fordult elő, hogy a rendező ország egyetlen érmet sem tudott szerezni. Tóth László meg is jegyezte az állami sportcsatornának adott interjúban, hogy az elmúlt két évben a világ legirigyeltebb szövetségi elnöke volt, a vébé ideje alatt viszont egyre többen paskolták meg a vállát vigasztalásképpen.

Annyi pozitívumot találhatunk még ebben az eseményben, hogy a szervezés – hasonlóan a júliusi vizes világbajnokságéhoz – rendkívül magas színvonalú volt, szinte minden nap teltház előtt zajlottak a küzdelmek a Papp László Sportarénában. Még a vasárnapi csapatversenyekre is egész szépen megtelt a fő lelátó. Ez a világbajnokság rekordot hozott a nevezések tekintetében, ha nem számítjuk a 2011-es, párizsi vb-t, amikor több kategória tesztjelleggel szerepelt a műsoron. Összesen 731 dzsudoki, 440 férfi és 291 nő léphetett tatamira az elmúlt egy hétben. Az éremtáblázatot tetemes fölénnyel a sportág őshazája, Japán nyerte, a felkelő Nap országának cselgáncsozói nyolc arany-, négy ezüst- és egy bronzérmet nyertek. Rajtuk kívül csak Franciaország tudott egynél több, szám szerint kettő aranyérmet szerezni, Brazília, Mongólia, Kína, Németország és Szerbia egy-egy világbajnoki címmel gazdagodott.

Legközelebb 2018-ban Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban rendeznek cselgáncs-világbajnokságot. Bízzunk abban, hogy ott valamelyest sikeresebbek lesznek a magyar dzsúdósok, s talán sikerül érmet, érmeket gyűjteni.

Top
%d blogger ezt szereti: