Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Nagyvilág > F1: mégis válik a McLaren és a Honda?

F1: mégis válik a McLaren és a Honda?

Sajtóértesülés szerint napokon belül felbonthatja a Hondával kötött motorszállítási szerződését a McLaren Forma-1-es csapata, amelynél a múlt hétvégi Belga Nagydíj után telt be a pohár Fernando Alonso újabb motorhibája miatt. Az Autosport szerint már csak az a kérdés, mennyire lesz komplikált a válási folyamat, ugyanis jogilag elég necces idő előtt fölbontani egy motorszállítói együttműködést. Ráadásul a wokingi istálló állítólag a Renault-t nézte ki új motorszállítójának, csakhogy a franciák nem szeretnének egy negyedik csapatot is erőforrással ellátni 2018-ban. Ezért újraindulhatnak a Toro Rosso és a Honda között korábban félbeszakadt tárgyalások a jövő évi együttműködésről, s lehet, hogy az olasz csapat mégis japán motorokkal áll majd rajthoz.

Az Autosport értesülése szerint a McLarennél betelt a pohár, a lap egyik forrása úgy tudja, már nem az a kérdés, hogy szakítanak-e a Hondával, hanem az, hogy mennyire lesz komplikált a folyamat – írja az Origo GPHírek oldala. A wokingi istálló a Renault-t szeretné új partnerének, amelynek motorja ugyan továbbra is hagy kívánnivalót a teljesítmény és a megbízhatóság terén – lásd a Red Bull szereplését –, de az elmúlt évekhez képest alighanem ez is felüdülést jelentene nekik, és így Fernando Alonsót sem veszítenék el.

Noha az ügyletet alapból meghiúsítaná, hogy a Renault nem akar egy negyedik csapatot is kiszolgálni, a McLaren ezt úgy hidalná át, hogy a Hondát és a Toro Rossót egymásra erőlteti. A csapat a váltásért cserébe jelentős anyagi forrásokhoz jutna a japánoktól. A faenzai alakulat tehát mégis folytathatja a korábban megrekedt tárgyalásokat a gyártóval, és állítólag a hétvégi Olasz Nagydíjat tűzte ki határidőnek a 2018-as motorral kapcsolatos döntésről. Sokkal tovább a McLaren sem tétovázhat, mert a jövő évi autók optimális tervezéséhez legkésőbb szeptemberben szükség van a motor paramétereinek ismeretéhez.

A Honda próbálja meggyőzni őket, hogy érdemes kitartani mellettük, ígéreteik szerint a fejlesztés alatt álló erőforrással sokat léphetnek előre. Úgy néz ki, ez sem hatja meg az egykor szebb napokat látott csapatot, amelynek az egyre türelmetlenebb Alonso megtartására is gondolnia kell.

Ugyanakkor benne van a pakliban, hogy a Sauber után a Toro Rosso is kikosarazza a Hondát, és amennyiben a McLaren szintén így tesz, annak jogi és egyéb kellemetlen következményei lehetnek a wokingi csapatra nézve. A szebb éveket is megélt élcsapat vergődése a középmezőnyben és a japán autógyár motorjaival kapcsolatos állandó technikai problémák mindkét felet egyre kínosabb helyzetbe hozzák: a McLaren így nehezen talál szponzorokat, és kevés esélye van Fernando Alonso megtartására, a Honda hírneve pedig felmérhetetlen károkat szenved, ami végső soron negatív hatással lehet a közúti autóik eladására is.

Szinte már a szezon eleje óta folyamatos beszédtéma a száguldó cirkusz berkeiben, hogy a McLaren melyik gyártóra cserélhetné le a Hondát. A nyár elején fölmerült az egykor a wokingiaknak közel húsz éven át motort szállító Mercedes neve, azonban Toto Wolff, az ezüstnyilas csapat motorsportfőnöke határozottan kijelentette, hogy nem kívánnak motort szállítani a McLaren felé is, hiszen jelenleg a Williamsnek és a Force Indiának is motorpartnerei, ami nekik bőven elég, pláne a gyári istálló ellátása mellett.

A McLaren akármit is tesz, nem lesz könnyű kihátrálnia a Hondával kötött, s állítólag 2024-ig érvényes szerződéséből. Ha a McLaren ezt megszegné, minden bizonnyal kötbért kellene fizetnie a Hondának. Ennél is fájdalmasabb, hogy a költségvetésükön óriási lyukat ütne a japánoktól érkező támogatás hiánya, márpedig nem kis összegről van szó: a számok természetesen nem nyilvánosak, de az Alonso gázsijához való tekintélyes hozzájárulással együtt évente 100 millió euróról, vagy akár még ennél is többről.

Ekkora veszteséget a McLaren egész egyszerűen nem engedhet meg magának. Habár a Mercedes motorjával bizonyára versenyképesebbek lennének, és a jobb konstruktőri helyezésnek köszönhetően nagyobb részt kapnának a pénzdíjakból, ez nem pótolná a Honda hozzájárulását. A McLarenre az idén kb. 97 millió euró jutott az F1 nagy tortájából, ami a teljesítményarányos szeletet nézve maximum 30 millióval kevesebb, mint amennyit a tavalyi 2. helyezett Red Bull zsebelt be. Ez elég messze van a fent említett 100 milliótól. Ráadásul a 2018-as eredményért járó pénzdíjakat csak 2019-ben kapják meg, tehát a következő szezont csökkentett költségvetésből kellene túlélniük, ami azt jelentené, hogy nehezen kapaszkodhatnának sokkal feljebb a mezőnyben…

A McLaren számára ezért a legjobb az lenne, ha a Honda szegné meg a szerződést, hiszen akkor nem nekik, hanem pont a japánoknak kellene kötbért fizetniük, ami átsegítené a csapatot a 2018-as nehézségeken. Hasonlóra már volt példa, amikor a Honda 2008 végén, a gazdasági válság kirobbanása után kiszállt az F1-ből, és lényegében ingyen átadta a gyári alakulatát Ross Brawnnak, aki a következő évben – a Mercedes motorjával – ironikus módon világbajnoki győzelmet aratott vele.

De vajon a Honda igazgatótanácsában felmerül egyáltalán az a lehetőség, hogy kihátráljanak a kudarcot kudarcra halmozó F1-es programból? A McLaren kivághatja magát ennyire egyszerűen a szorult helyzetéből? Elvégre előbb-utóbb el kell jönnie annak a pontnak, amelyen túl már visszafordíthatatlan károkat okoznak a röhejesen nagy lóerődeficitről és a folyamatos műszaki hibákról futószalagon érkező hírek, és muszáj belátni, hogy ami nem megy, azt fölösleges erőltetni.

A Red Bull Ringen, a júliusi Osztrák Nagydíj idején a Honda egyik neve elhallgatását kérő munkatársa is azt mondta az Origonak, hogy a Hondának a saját érdekében ki kellene szállnia az F1-ből. Ám ez nem csupán azért nehéz, mert presztízsveszteség lenne, hanem azért is, mert a hazájában a cég neve összeforrt a sportéval. Az alapító, Honda Szoicsíró lényegében a japán Enzo Ferrari.

Ráadásul jelenleg nemcsak az F1-ben vannak problémáik, hanem más sorozatokban is: az IndyCar szériában az éllovasok közé tartozó Scott Dixon ugyan az ő motorjukkal versenyez, de az Indy 500-on (többek között Alonso által) elszenvedett műszaki hibák megint a lehető legrosszabb okokból irányították rájuk a rivaldafényt. A Japánban nagy népszerűségnek örvendő, rendkívül gyors autókat felvonultató Super Formulában – ahonnan egyébként a McLaren másik idei versenyzője, Stoffel Vandoorne is érkezett – pedig szintén nem a Hondáé a legjobb motor, a Toyotáét jobbnak tartják.

Az F1-re tehát a nemzetközi hírverés érdekében szükségük van, de nem így, hogy majdnem minden hétvégén a hajtásláncelemek cseréje miatti büntetésekkel van tele a sajtó, mint június végén, Bakuban is, ahol Alonsót és Vandoorne-t együtt papíron kb. 70(!) hellyel sorolták hátrébb. A múlt vasárnapi Belga Nagydíjon Alonso már a verseny elején elkezdett panaszkodni a rádióban a hajtásproblémák miatt, végül föl is kellett adnia a futamot, holott az előző, Magyar Nagydíjon még úgy tűnt, elindulhat a McLaren fölfelé, hiszen idei legjobb eredményüket érték el Mogyoródon.

A szerződésbontásnak nem mellesleg a Forma-1-re is rossz hatása lenne, hiszen pár éve végre sikerült becsalogatni egy új motorgyártót a sportágba, amely most a dicstelen búcsú küszöbén áll. E forgatókönyv esetén az FIA határozná meg, hogy melyik gyártó köteles kiszolgálni a McLarent.

Ezen a hétvégén jön az Olasz Nagydíj a nagysebességű, legendás monzai versenypályán. Már most nagy pénzben fogadni mernék rá, hogy vagy Alonso, vagy a csapattárs, Stoffel Vandoorne kocsija valamilyen végzetes műszaki hiba áldozata lesz a vasárnapi versenyen, hiszen Spa-Francorchamps-hoz hasonlóan Monza is a Forma-1 leggyorsabb aszfaltcsíkjai közé tartozik, tehát a szokottnál nagyobb motorterhelés itt is jelentkezni fog.

Legkésőbb szeptemberig eldől tehát a McLaren és a Honda sorsa, itt a Sportudvaron pedig odafigyelünk a Forma-1 idei legnagyobb szappanoperájának minden egyes epizódjára.

Vélemény, hozzászólás?

Top