Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Nagyvilág > Rió meg akar szabadulni a használaton kívüli olimpiai építményektől

Rió meg akar szabadulni a használaton kívüli olimpiai építményektől

A brazil hatóságok szeretnék bármi áron átengedni a 2016-os riói olimpia bizonyos használaton kívüli létesítményeit, amelyeknek fenntartási költsége igen magas, de mivel egy éve nem rendeztek bennük semmilyen eseményt, ezért állapotuk folyamatosan romlik. Egy évvel ezelőtt már kísérletet tettek az eladásokra, de akkor senki sem volt hajlandó megfizetni a kért összeget. Nem csak a sporthelyszínek, hanem az olimpiai falu lakásainak értékesítése sem megy igazán: csaknem egy esztendő alatt 3600 lakhelyből mindössze 300 talált gazdára.

Miután tavaly zátonyra futott az ötkarikás épületek, installációk értékesítése, Brazília most újból megpróbál vevőt, vevőket találni a Rio 2016 olimpiai komplexum egy részére, amit az ország teherként cipel a vállán. Két, az eladásokról szóló tárgyalásokban érintett forrás azt nyilatkozta a Bloomberg hírügynökségnek, hogy az állam mindenáron szeretné értékesíteni a használaton kívül helyezett létesítményeket, amelyek fenntartására 12 millió eurót (kb. 3,7 milliárd forintot) kellett elkölteni az utóbbi hónapokban.

Egy éve nem jött össze az eladás

Egy évvel ezelőtt, Rio állam egyszer már megkísérelte eladni az olimpia bizonyos helyszíneit, akkor 25 éves koncessziót kínáltak a potenciális vevők számára. Ajánlattételi felhívás lett közzétéve és egy cég jelentkezett is az értékesítésre, ám a tárgyalások megszakadtak vele. A BNDES nevű beruházási bank által nyújtott anyagi támasz mellett a hatóságok abban bíznak, a mostani alkalommal sikerül vevőt találniuk a komplexum bizonyos részeire: az 1-es, 2-es és 3-as Arénára, a pályakerékpáros velodromra, a teniszközpontra és a parkolóházra is.

A brazil illetékesek, akik remélik, hogy 2018 vége előtt sikerül pontot tenniük az ügylet végére, nagyon meggyőzőnek mutatják magukat, mert több létesítmény is nagyon leromlott állapotba került az elmúlt egy évben, így abban reménykednek, hogy a tavalyinál olcsóbb áron is megveszi ezeket valaki. Például július végén tűz ütött ki a 2016-os olimpia pályakerékpár-csarnokában. A környékbeli nyomornegyedekben (favelákban) élők által egy ünnepség alkalmából az égre felküldött, de az épületnek nekicsapódó lampionok okozták az incidenst. A Maracana stadion, amely többek között a nyitó- és záróünnepségnek is otthont adott, manapság szintén eléggé aggott állapotba került.

Az olimpiai falu szellemvárossá változott

Nem csak a sporthelyszínek kerültek mára igencsak elhagyatott állapotba. Az olimpiai falu, amelyet a szervezők a brazil embereknek kívántak eladni jövőbeli lakhelyükként, szellemvárossá változott. A TF1 francia televízió-csatorna egyik augusztusi riportja arról számolt be, hogy a 31 épületben eladásra kijelölt 3600 lakásból kevesebb mint 300 lett megvásárolva. A megfizethetetlen, 400 000 és 1 millió euró közötti ingatlanárak a krízisben lévő országban nagymértékben késleltetik a lakóhelyek értékesítését.

Ahogyan arról az olimpia kezdetének első évfordulójára írt bejegyzésben is szót ejtettem, a riói szervezésben számtalan vitatható döntés született 2009 óta. Számos helyszínt favelák helyére húztak fel úgy, hogy az addig ott élőknek nem biztosítottak új lakhelyet, házaikat pedig sok esetben törvénytelenül dózerolták le a hatóságok. A biztonság javítására irányuló intézkedések sem hozták meg gyümölcsüket, hiszen a játékok idején is voltak incidensek, amelyek a szurkolók, vagy éppenséggel az olimpiáról tudósító újságírók testi épségét veszélyeztették.

Az már gyakorlatilag az olimpia alatt jól látszódott, hogy ez az esemény soha az életben nem fog megtérülni Brazília számára, hiszen a rengeteg probléma miatt rekordalacsony, néhányszázezres látogatottsága volt az ötkarikás játékoknak, ráadásul a szervezés is sok kívánnivalót hagyott maga után, hiszen többek között az önkéntesek nagy része csak portugálul tudott, holott egy ekkora világeseményen alap elvárás kéne legyen, hogy beszéljenek két-három világnyelvet legalább alapszinten. Nem véletlen, hogy a NOB alelnöke a modern idők legzűrösebb olimpiájának nevezte a rio de janeirói játékokat.

Top
%d blogger ezt szereti: