Amennyiben bárki is azt gondolta, hogy Gyárfás Tamás tavaly őszi lemondásával véget ért a Magyar Úszó Szövetségnél (MÚSZ) kirobbant lázadás, az nagyot tévedett. Alighogy véget ért a hazai rendezésű vizes világbajnokság, a magyar úszók és úszóedzők tömkelege a mostani vezető, Bienerth Gusztáv távozását követeli a sportágban fönnállt tarthatatlan állapotok miatt.
Déjá vu – ezzel a francia kifejezéssel is jellemezhetném mindazt, ami a honi úszósportban történt a vizes világbajnokság vasárnapi zárása óta. A vébé másnapján több korábbi úszó és edző követelte Bienerth Gusztávnak, a Magyar Úszó Szövetség elnökének lemondását egy közös közleményben. Olimpiai és világbajnokok sokaságát találjuk a szöveg aláírói között: Darnyi Tamás, Szabó József, Risztov Éva, Hargitay András és Székely Éva is változást sürget a szövetség élén, s több kíváló edző, Turi György, Plagányi Zsolt és Petrov Iván is keményen nekiment az elnöknek.
Turi György, a Kőbánya SC edzője, aki többek között Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes és Risztov Éva munkáját is irányította, úgy nyilatkozott, hogy “ez a sportág többet érdemel, ez így nem mehet tovább.” Plagányi Zsolt, az Egri Úszó Klub vezetőedzője szerint “A szép szavak helyett végre tettekre volna szükség, de azokra eddig hiába vártunk.” Petrov Iván, a Győri Úszó Klub vezetője, korábbi ifjúsági szövetségi kapitány pedig azt rótta fel Bienerthnek, hogy semmilyen úszói múltja sincs: “Annyi olimpiai, világ- és Európa-bajnokkal rendelkezik a magyar úszósport, közülük többen is alkalmasak lennének a sportág élére.”
A vezetővel szembeni lázadás erejét jól mutatja, hogy a májusban a MÚSZ elnökségébe még Bienerth Gusztáv jelöltjeként beválasztott Darnyi Tamás is nevét adta az elnök távozását követelő felhíváshoz.
Hétfőn, a vizes vb másnapján a szervezet elnökségi ülésén kézhez kapták a tagok Pósa Józsefné, az ellenőrző testület vezetőjének lemondását, ami azt jelenti, hogy 15-30 napon belül rendkívüli közgyűlést kell összehívnia Bienerth elnöknek, amelyen akár a tisztújítás kérdése is napirendre kerülhet. Az elvileg 15 tagú elnökségnek jelenleg csak tíz tagja van, az Index úgy tudja, közülük négyen írásban fogalmazták meg lemondásukat, s amennyiben az ellenőrző testület vezetője nem mondott volna le, akkor ők távoztak volna a társaságból.
Valószínű, hogy a vizes világbajnokság eredményei (a magyar úszók 2 arany-, 4 ezüst- és 5 bronzéremmel zártak) hamarosan a háttérbe szorulnak, s ismét hatalmi harc kezdődik a MÚSZ-on belül, kevesebb mint egy évvel azután, hogy Gyárfás Tamásnak hasonló körülmények között távoznia kellett a szövetség éléről. Bienerth Gusztáv egyetlen érmet sem adott át a világbajnokságon, állítólag fölkérték a 4×200-as váltó eredményhirdetésén való részvételre, de azt nem fogadta el. Ezzel szemben Csurka Gergely – akit a hétvégén ismét beválasztottak a FINA Média Bizottságába – éremátadó volt a budapesti világversenyen, s róla köztudott, hogy Bienerth megakadályozta volna a nemzetközi szövetségben maradását.
Kanyarodjunk vissza a hétfői elnökségi üléshez. Bienerth Gusztáv ekkor úgy nyilatkozott, hogy a teljes elnökség kiállt mellette, az Index azonban úgy értesült, hogy többen is keményen nekimentek az elnöknek, és jelezték, hogyha nem történik változás, akkor benyújtják lemondásukat. Bienerth helyzete már a szakszövetség májusi kongresszusán sem volt túl rózsás, próbált erőt sugározni, de háttérbe szorult. A világbajnokság kezdetére eljutott oda, hogy sem az olimpiai ezüstérmes egykori hátúszó, most sportállamtitkár Szabó Tünde, sem korábbi fő támogatója, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter nem állt ki érte. Még aznap este Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti fejlesztésekért, így a vizes világbajnokságért is felelős kormánybiztos az ATV híradójában burkoltan kifejtette, hogy harcba szállna az elnöki székért, de nem Bienerth Gusztáv ellenében.
Kedden került sor a MÚSZ világbajnokságot értékelő sajtótájékoztatójára a Béke szállóban. Normál esetben a magyar úszók fantasztikus teljesítményéről kellene szólnia egy ilyen eseménynek, azonban végig ott motoszkált a fejekben a kérdés, hogy az elnök bejelenti-e lemondását vagy sem? Emiatt a sajttáj két, egymástól élesen elkülönülő részre osztódott: az elsőben a jelen lévő úszók, az elnök és a szövetségi kapitány értékelte az eredményeket, majd a másodikban mondhatni sorozták az újságírók Bienerth-et személyes jövőjét firtató kérdéseikkel.
Az olimpiai bajnokok föntebb említett követeléseire vonatkozó kérdésre a sportvezető a következő választ adta:
“Számomra megdöbbentő, hogy egy nappal a világbajnokság és az EIOF után, egyéni, pitiáner sérelmek miatt egyesek bosszút forralnak. Rossz hírem van: én a jövőre koncentrálok, a jelenre koncentrálok. Én nyilván arra kaptam mandátumot, hogy végleg felszámoljam a barter korszakot. Rend legyen a szövetségben, rend legyen a sportágban. “
Úgy vélte, a mostani támadások csak megerősítik őt, mert egyszerűen azért támadják, amiért jó úton jár. Abbéli örömét is kifejezte, hogy őt éri offenzíva és nem az úszókat. Ezzel – ahogy az Index cikke is fogalmaz – nemhogy megvédte, hanem belerángatta a sportolókat a botrányba, ami kizárólag az ő személye körül alakult ki. Bienerth Gusztáv arról is szólt, hogy az előző napi elnökségi ülésen teljes mellszélességgel kiállt mellette a testület, holott ez – ahogyan föntebb is írtam – abszolút nem igaz. Több, neve elhallgatását kérő szövetségi forrás is arról számolt be a médiának, hogy hat elnökségi tag is megírta lemondását, s az elnök ultimátumot kapott, amihez vagy tartja magát, vagy rövidesen rajta és az alelnökön kívül csak egyetlen tagja marad az elnökségnek. Tehát az a hír sem bizonyult igaznak, hogy négyen lengették be távozásukat, ez mindenképpen súlyosbítja a helyzetet.
Bienerth Gusztávval elsősorban az a probléma, hogy még mindig nem tud különbséget tenni egy sportszervezet és egy nagyvállalat irányítása között. Az üzleti szférából érkezett elnök olyan hierarchikus rendszert és vezetési stílust próbált meg kiépíteni, amely egy cégnél teljesen rendben lévő lenne, egy sportági szakszövetségnél viszont nem működőképes, hiszen itt nem egy, a tulajdonos által kijelölt vezérigazgató dirigál, hanem egy olyan választott vezető, aki a tagszövetségek és a sportág érdekeit kéne, hogy képviselje. A feltételes módnak abszolút mértékben helye van itt, hiszen Bienerth gyakorlatilag elérhetetlen a szakmai szereplők számára.
Azonban nem csak az elnök, hanem több, általa kinevezett középvezető személye is szúrja az úszótársadalom szemét. Bienerth alapszabály-ellenes módon nevezte ki Szabó Krisztinát a MÚSZ operatív igazgatói posztjára, akinek ráadásul minősíthetetlen stílusa is kiverte a biztosítékot számos szövetségi dolgozónál. Operatív igazgatóvá középfokúnál magasabb végzettség nélkül válhatott, ami szintén nehezen érthetővé teszi a kinevezését, s ennél talán csak menesztése még különösebb: hétfőn távozott a pozícióból, Bienerth indoklása szerint azért, mert eleve a vizes vb végéig szerződtek vele, ez azonban nem igaz, mivel valójában határozatlan idejű kontraktust kellett aláírnia. Jelen helyzetben ráadásul nem is lenne időszerű Szabó távozása, hiszen csak most következik a vizes világbajnokságnál jóval nagyobb szervezési feladatot jelentő Masters Világbajnokság.
Maradt viszont a helyén a szövetség marketingvezetője, akit szintén nem látnak szívesen sokan, ráadásul több, a szakma által értékesnek tartott szakembert tart hónapok óta létbizonytalanságban az év elején megválasztott vezetés, s többeket is kirúgtak közülük. Bienerth Gusztáv sorsa tehát erősen bizonytalan, az viszont sajnálatos módon biztosnak látszik, hogy a nyár hátralévő része és jó eséllyel az ősz sem az eredményekről, hanem a viaskodásról fog szólni a MÚSZ-ban, márpedig ennek a harcnak csak egy vesztese lehet: a magyar úszósport.
Folyt. köv.