Miután Los Angeles és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is bejelentette hétfőn, hogy az amerikai nagyváros és a testület között megállapodás született a 2028-as olimpia megrendezéséről, gyakorlatilag biztossá vált, hogy Párizs adhat otthont a 2024-es ötkarikás játékoknak. A francia főváros harmadik olimpiájára készülhet. Kicsit utánajártam a párizsi terveknek, annak, hogy milyen olimpiát várhatunk hét év múlva.
Először amerikai lapok szellőztették meg a hírt hétfőn, majd később Los Angeles önkormányzata és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is bejelentette, hogy az amerikai metropolisz és az ötkarikás játékokat szervező testület megállapodott abban, hogy 2028-ban a kaliforniai nagyváros rendezheti a nyári olimpiát. Ezzel eldőlt, hogy 2024-ben a másik állva maradt pályázó, Párizs adhat otthont a világ legnagyobb sporteseményének. A döntésre még a NOB szeptemberi, limai kongresszusának is áldását kell adnia, de mivel ez valószínűleg meg fog történni, így tulajdonképpen elkezdődhet az ötkarikás felkészülés a két városban.
Párizs korábban két alkalommal, 1900-ban és 1924-ben rendezhetett olimpiát, vagyis 2024-ben centenáriumi ötkarikás játékoknak lesz házigazdája a francia főváros. A mostani azért is nagy siker Párizsnak, mert az elmúlt évtizedekben három olimpiára is sikertelenül pályázott: 1992-ben Barcelonával, 2008-ban Pekinggel, 2012-ben Londonnal szemben maradt alul a helyszín-kijelölő szavazáson. Amennyiben Budapest nem lép vissza, s szeptemberben egy háromesélyes voksolásra került volna sor a perui fővárosban, valószínű, hogy akkor is sok szavazatot szerzett volna a párizsi kandidálás.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2015-ben fogadta el az Agenda 2020 programot, aminek célja, hogy egyfelől az eddigi helyszíneknél kisebb városok is könnyebben tudjanak pályázni az olimpiára, másfelől a jelentkező települések a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve tervezzenek meg egy olimpiát. Ez utóbbi annyit jelent, hogy a lehető legtöbb versenynek már meglévő létesítményben kell zajlania. Ezzel a szervezési költségek csökkentése a cél, de fontos elvárás a pályázóktól a környezettudatosság is, vagyis hogy az esemény megrendezése a lehető legkisebb környezeti terheléssel járjon. Itt jó megoldás lehet a különböző helyszínek között a tömegközlekedés megszervezése, mert ebben az esetben kevesen használnának autót, de ugyanakkor más is szóba jöhet ezen a téren, ebben a bejegyzésben viszont nem ide szeretnék kilyukadni.
Föntebb tettem említést róla, hogy az Agenda 2020 értelmében az egyik fő cél az, hogy minél kevesebb új versenyhelyszínt kelljen fölhúzni. Párizs pályázata abszolút megfelel ennek az elvárásnak, hiszen a helyszínek 70%-a már most is létezik, 25%-uk átmeneti lesz, nagyjából olyan, mint a budapesti vizes vébé óriástornya vagy a városligeti szinkronúszó-helyszín. Mindösszesen két új létesítményt kell megépíteni 2024-re, az egyik a Párizs északi tőszomszédságában található Saint-Denis-ben és a Saint-Denis-szigeten fölhúzandó olimpiai és paralimpiai falu, amely ötven hektáron, a Stade de France-tól mindössze két kilométerre fog elhelyezkedni és 17 000 sportoló fogadására lesz alkalmas az olimpiai és a paralimpiai játékok idején. A másik pedig az ugyancsak Saint-Denis-be tervezett olimpiai uszoda, ahol az úszó-, műugró- és szinkronúszó-versenyek lesznek.
Több helyszín is kisebb-nagyobb felújításon vagy bővítésen fog átesni a következő esztendőkben: megújul a saint-denis-i vízilabda-centrum, ahol reményeink szerint sok magyar sikernek fogunk majd tapsolni. Jelenleg is zajlik a Roland Garros Stadion bővítése és mozgatható tetőszerkezettel való felszerelése, itt természetesen a tenisz-torna küzdelmei zajlanak majd. Megújul a Versailles-i Kapunál lévő rendezvényközpont, amelynek egyes csarnokában a kézilabda, négyes csarnokában pedig az asztalitenisz lesz lebonyolítva. Felújításon esik át a párizsi Nagy Palota, a vívó- és tékvondó-viadalok leendő színhelye, valamint az agglomerációhoz tartozó Nanterre-ben kibővítik a tornának otthont adó U Arénát.
Ideiglenes nézőteret alakítanak ki az alábbi helyszíneken:
Le Bourget-i lövőpálya – sportlövészet
Le Bourget-i rendezvényközpont – tollaslabda, röplabda (itt lesz a sajtóközpont is)
Párizs, Mars-mező – strandröplabda
Versailles-i kastély parkja – lovaglás, öttusa
Marseille – vitorlázás
A már most is álló létesítmények között több, általunk is jól ismert helyszínt találunk. A 80 000 férőhelyes Stade de France nemzeti stadion lesz a tervek szerint az olimpia nyitó- és záróünnepségének, valamint az atlétikai versenyeknek az otthona. Párizs belvárosában, a Szajna Eiffel-torony előtti szakaszán kerül sor a nyíltvízi úszásra és a triatlonversenyre, a Champs-Élysées-en, a Tour de France zárószakaszának hagyományos útvonalán lesz a kerékpárosok küzdelme, az Invalidusok sétányán pedig az íjászok szállnak harcba az olimpiai érmekért. Több, a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokságon is látott stadionban lesznek az ötkarikás focimeccsek: Párizsban a Parc des Princes (a PSG otthona), vidéken pedig Marseille, Lyon, Toulouse, Saint-Étienne, Lille, Bordeaux, Nantes és Nizza arénáiban csapnak össze egymással a kvótát szerző férfi és női válogatottak.
Már több, Párizs közigazgatási határain kívülre eső helyszínről szót ejtettem, de ezen felül is vannak még ilyenek. Nagy részük az agglomerációhoz tartozik, s a Saint-Denis szigetén létesítendő olimpiai parkból fél óra alatt elérhetőek. Magyar szempontból fontos lesz Varnes-sur-Marne település, hiszen az itt csordogáló Marne folyón lesznek az evezős és a kajak-kenus viadalok. Saint-Quentin-en-Yvelines városka lesz a golf és a BMX-versenyek, valamint az öttusa vívószámának helyszíne is, főleg utóbbi számban lehetnek érmes reményeink. A játékok sajtóközpontja sem Párizsban lesz, hanem Le Bourget településen, közel 80 000 négyzetméternyi bel- és 250 000 négyzetméternyi külterületen.
Ezek a párizsi tervek a 2024-es olimpia megrendezésére vonatkozóan, a los angeles-i döntést követően most már csak a szeptemberi NOB-kongresszus támogató döntésére van szükség és hivatalosan is Párizs válik a hét év múlva esedékes ötkarikás játékok házigazdájává. A tervek lenyűgözőek, már most nagy izgalommal várhatjuk a csodálatos és sok esetben világhírű környezetben zajló versenyeket, amelyeken reméljük, hogy rengeteg magyar aranyéremnek fogunk örülni. Természetesen nehéz szívfájdalom nélkül beszélni erről az olimpiáról, hiszen idén tavaszig hazánk is harcban volt a rendezés elnyeréséért, s nyugodtan mondhatjuk, nálunk is gyönyörű helyszíneken kerültek volna megrendezésre a különböző sportágak küzdelmei. Talán 2032-ben vagy 2036-ban mi, magyarok is átélhetjük azt, amit 2020-ban Tokió, 2024-ben Párizs, 2028-ban pedig Los Angeles lakói fognak…