Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Hazai Pálya > Forró és poros

Forró és poros

Már csak négyet kell aludni az idei Forma-1-es Magyar Nagydíjig. A száguldó cirkusz 1986 óta minden évben tiszteletét tette a Hungaroringen, a sorozat mindmáig egyetlen közép-kelet-európai helyszínén. A mogyoródi pálya a versenynaptár rövidebb aszfaltcsíkjai közé tartozik és viszonylag kevés előzési lehetőség van rajta, de az elmúlt 31 évben több jó versenyt is tartottak itt. Az alábbiakban a pálya építésének körülményeivel ismerkedünk meg részletesebben.

Bernie Ecclestone, a Forma-1 tavaly nyugdíjazott ura a nyolcvanas években felvetette egy vasfüggöny mögötti verseny rendezésének lehetőségét. Eleinte Kína, Jugoszlávia és maga a nagy Szovjetunió került képbe. A brit kisembernek viszont volt két magyar barátja, Rohonyi Tamás és Frank Tamás. Miután Ecclestone elbukott Jugoszláviában, ők ketten ajánlották a figyelmébe Magyarországot. A legenda szerint az első kérdése az volt hozzájuk, hogy Magyarország hol van? Erre mondták neki, hogy Jugoszlávia fölött eggyel. Ecclestone-nak megtetszett az ötlet és 1983-ban tárgyalásokat kezdett a magyar kormánnyal egy Forma-1-es verseny rendezéséről.

Hosszas tárgyalások után 1985 szeptemberében került sor a szerződéskötésre, ekkor dőlt el, hogy hazánk a következő évtől a világ vezető autósport-kategóriájának részévé válik. A tárgyalások során több lehetséges helyszín fölmerült, többek között Kerepestarcsa. Bernie Ecclestone először még rábólintott az ide építendő pálya terveire, de a szocialista államhatalom közbe szólt. Annak a területnek a környékén, ahová a pályát megálmodták, katonai adótornyok voltak. Gyorsan eliszkoltunk onnan – nyilatkozta 2015-ben, a 30. Magyar Nagydíjat követően Papp István, a Hungaroring főtervezője a gphirek.hu Forma-1-es oldalnak.

Voltak tervek a Városligetre és az addig egyetlen, 1936-os Magyar Nagydíjnak otthont adó Népligetre vonatkozóan is, végül azonban Papp Istvánék Mogyoród közelében találtak rá a megfelelő helyszínre. A mogyoródi tanácselnök támogatta a pályaépítés ötletét, mivel egy nem túl értékes földterületről volt szó, amelyen csak gyógynövények nőttek. Később fény derült rá, hogy több forrás is található a környéken, ebből – Papp István elmondása szerint – kezdetben sok bajuk volt, “de ezt legalább odaadták”.

Megkezdődhetett az építkezés, amelyen több száz munkás dolgozott 1985. október 1-jétől 1986 kora tavaszáig. Való igaz, rekordidő, mindössze nyolc hónap alatt húzták fel hazánk legmodernebb aszfaltcsíkját, 1986. március 24-én pedig már meg is rendezték rajta az első viadalt, a Drapál János-emlékversenyt.

A pálya építésének összköltsége hivatalosan 363 millió forint (Papp István szerint ennél több) volt, ami akkori viszonyok közepette nem számított soknak, más pályáknál a tervezés került ennyibe. Papp István visszaemlékezésében elmondta, annak idején a komplett tervezői szakma ellenük fordult, bírósági vizsgálatig is eljutott az ügy, mivel feljelentették, amiért szerintük ő ezen “halálra kereste magát”. Az eljárás végül jogkövetkezmény nélkül zárult.

A Hungaroring vonalvezetését Papp egyik kíváló munkatársa, Gulácsi Ferenc készítette. A tervezés világviszonylatban is úttörő módon, számítógéppel történt. Amikor Ecclestone Londonban fogadta Papp Istvánékat, azt mondta nekik, hogy mindent a saját “kútfejükből” kell csinálniuk, nem tekinthettek meg egy pályát sem, mert Bernie szeint ezesetben arra hivatkoztak volna, hogy “ez vagy az Silverstone-ban is így néz ki”. Ezzel is megcáfolta a főtervező azt a legendát, miszerint a pálya vonalvezetését maga Ecclestone rajzolta meg. Elmondta, az F1 mindenható urának mindig tetszettek a tervek, csak két-három javaslata volt.

1986 elejére tehát elkészült a Hungaroring, augusztus 10-én pedig sor került a Forma-1 történetének első Magyar Nagydíjára, amelyen kétszázezer ember követte figyelemmel az eseményeket, így azt is, ahogy Nelson Piquet-t intette le elsőként a kockás zászló. Az azóta eltelt évtizedekben a pilóták két kifejezéssel jellemezték leggyakrabban a pályát: forró és poros. A versenyeket rendre július-augusztusban rendezik, általában napos, forró időben. Mindössze két alkalommal, 2006-ban és 2011-ben volt esős része a Magyar Nagydíjnak. Az előrejelzések szerint idén a hagyományos arcát fogja mutatni az időjárás: 32-33 fok és napsütés valószínű. Porosnak azért titulálják a Hungaroringet, mivel homokos talajon fekszik, ezért az év azon időszakában, amikor nincs verseny rajta, rendre porossá válik.

1986-ban talán a nagy siker ellenére sem gondolták sokan, hogy harmincegy évvel később is majdnem ugyanazon a vonalvezetésen, de 21. századi körülmények között meg fogják rendezni a Magyar Nagydíjat. Jelen állás szerint 2026-ig biztosan lesz magyar futam, vagyis a pálya építésének negyvenedik évfordulóján is tiszteletüket teszik majd hazánkban a Forma-1 akkori sztárjai.

Top
%d blogger ezt szereti: