Itt vagy
Főoldal > Sportudvar > Nagyvilág > Glória – dicsőség vagy bukás az F1 számára?

Glória – dicsőség vagy bukás az F1 számára?

A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) múlt szerdán a versenyzők és a csapatok elutasítása ellenére, saját hatáskörben úgy döntött, 2018-tól kötelezővé teszi a glóriának nevezett fejvédő keret alkalmazását a Forma-1-ben. Szinte nem is hallani olyan hangot akár a csapatvezetők, akár a szurkolók részéről, amely egyetértene eme megoldás bevezetésével.

Mielőtt mélyebben beleásnánk magunkat a glória mikéntjébe és az FIA múlt heti döntésének utózöngéibe, menjünk vissza az időben! 2014. október 5., Szuzuka, Japán. A Forma-1 azévi tizenötödik futama heves esőzés mellett, nem éppen a legoptimálisabb látási viszonyok között zajlott. Kétszer kellett pályára mennie a biztonsági autónak, s kétszer piros zászlóval kellett megállítani a versenyt.

A második piros zászló után a viadal már nem folytatódott. Először csak annyit láthatott a világ a történésekből, hogy Adrian Sutil Sauberjét kell menteni a pálya melletti kavicságyból, majd mindenki megrökönyödésére piros zászlóval megállították a versenyt. Percekig nem nagyon lehetett érteni, miért kell egy szimpla kicsúszás miatt megállítani a futamot. Ekkor tűnt fel Wéber Gábornak, a hazai F1-es közvetítések állandó szakkommentátorának, hogy a Marussia egyik gépe is ugyanoda jutott, mint Sutil kocsija. Semmi visszajátszás nem volt a történésekről, amit akkor kezdtünk csak igazán fölfogni, amikor a szervezők közölték, hogy Jules Bianchit a pálya melletti kórházba kellett szállítani eszméletlen állapotban.

Nem sokkal a futam lezárása után kiderült, hogy nagy a baj, a franciának minél előbb el kellene jutnia a pályához legközelebb fekvő, sérülései súlyosságához mérten legjobban fölszerelt kórházba. Kellett volna… A már említett rossz látási viszonyok miatt a mentőhelikopter nem szállhatott fel, így mentőautóval, 40 perccel hosszabb menetidő alatt sikerült eljuttatni Bianchit a kórházba.

Egy-két órával később az is kiderült, hogy a Marussia versenyzője nekiütközött a Sutil autóját mentő munkagépnek, s szervezete rendkívül súlyos, közel 254 g-s gyorsulásnak megfelelő erőhatást élt át a több mint kétszáz km/órás sebességgel történt becsapódáskor. Ennek következtében a kórházban egy vérömlenyt kellett eltávolítani az agyából, majd napokkal később kiderült, diffúz axonális agykárosodást szenvedett. Sosem ébredt fel, kilenc hónappal később, nizzai otthonában elhunyt.

Ő mindmáig a Forma-1 utolsó, versenyben szerzett sérüléseibe belehalt pilótája. Már kómában töltött hónapjai alatt, de különösen halálát követően erősödtek fel a fejvédő rendszer bevezetését szorgalmazó hangok a száguldó cirkuszban. A kezdetektől fogva egy, az F1 társadalmát erősen megosztó téma volt a fejvédő kérdése és ma is az és valószínű, évek múltán is az marad.

Az elmúlt esztendőkben összesen három különböző megoldást teszteltek a Forma-1-ben. Először jött a Halo vagy becenevén glória, amelyet formája miatt nevezett így a nemzetközi közvélemény és nagyon kevesek tetszését nyerte el, a pilóták és a csapatvezetők sem rajongtak az ötletért, de a fejvédelem szempontjából ezt találták az eddigiek közül a legjobb megoldásnak.

Utána következett a Red Bull által kifejlesztett ún. Aeroscreen megoldás, amelynek lényege, hogy egy sisakvédő burkot és egy szélvédő-szerű üvegrészt helyeznének el, előbbit a pilótafülke fölött, utóbbit az előtt, közel szemmagasságban. A projektet az RB tavaly nyáron pénzhiányra hivatkozva felfüggesztette, de döntésük hátterében inkább az állhatott, hogy az Aeroscreen sorra bukott el a törésteszteken.

Végül jött a Ferrari által kidolgozott pajzs-technológia, ez is hű nevéhez, amolyan plexipajzsként funkcionálna, ezt ugyanakkor Sebastian Vettel tesztelte az idei Brit Nagydíj első szabadedzésén, de a tervezettnél jóval kevesebb kört tett meg vele, mivel nem megfelelő kilátásra, s ebből eredő szédülésre panaszkodott.

A három fejvédő-elképzelésből kettő tehát megbukott, maradt a glória. Jean Todt, az FIA elnöke 2018-tól mindenáron be akar vezetni valamilyen, a versenyzők fejét jobban védő rendszert. Talán ennek is betudható, hogy a szervezet műszaki tanácsa múlt hét szerdai, párizsi ülésén a csapatok és versenyzők hozzájárulása nélkül, saját hatáskörben eljárva a Halo, vagyis a glória 2018-as bevezetése mellett döntött.

Szinte azonnal elutasító megnyilvánulások sokasága árasztotta el a közösségi médiát a rajongók részéről, s a csapatvezetők többsége sincs elragadtatva a döntéstől. A mindig éles véleményt megfogalmazó háromszoros világbajnok Niki Lauda, a Mercedes csapatának elnöke azt nyilatkozta, a glória bevezetésével az F1 vezetői semmissé teszik azt a sok erőfeszítést, amelyet az utóbbi időben tettek a sorozat vonzóbbá tétele érdekében. A pilóták többsége amondó volt, hogy a glória szükséges a fejvédelem szempontjából, ezért hiába nem tetszik nekik sem az eszköz, elfogadják a döntést.

Sok kép és grafika készült arról, hogyan is nézne ki a glória a pilótafülke körül egy autón. Az elutasító véleménnyel lévők nagy részének esztétikai kifogásai vannak vele szemben, elcsúfítja az autót, messziről is jól látszik, és mindezzel a Forma-1 elveszti egyik legnagyobb varázsát, a nyitott karosszériájú autókkal való versenyzést. Niki Lauda, a föntebb már idézett nyilatkozatában kitért arra is, hogy az F1-ben a lehető legmagasabb szintűre sikerült emelni a biztonságot, pl. a leszakadó kerekek jelentette veszély minimálisra csökkent, mivel a gumik erősebben vannak rögzítve az autókhoz.

Ez abszolút igaz, de sajnos nem csak a leszakadó kerék jelenthet életveszélyt a pilótákra nézve. A nagyobb méretű leszakadó alkatrészek, de akár – ahogy Felipe Massa 2009-es hungaroringi baleseténél láthattuk – egy apró rugó is nagy bajt tud okozni. Igaz, hogy Massa balesetét a Halo valószínűleg nem tudta volna megakadályozni, de például Justin Wilsonnak, az IndyCar amerikai formaautós széria versenyzőjének 2015-ös halálos balesetét igen. A brit pilótát egy másik autó leszakadt szárnyeleme találta fejbe olyan szögből, amit a glória segítségével jó eséllyel ki lehetne védeni.

Az a legnagyobb kérdés a glóriával kapcsolatban, hogy mennyire fogja igazolni a hozzá fűzött reményeket, valamint az is, hogy a szurkolók, a tévénézők meg tudnak-e barátkozni az újítással. Valószínűleg csak – feltéve, ha végül tényleg bevezetik – a 2018-as szezon folyamán kaphatunk választ a bejegyzés címét is adó kérdésre: a glória dicsőség vagy bukás lesz az F1 számára?

Top
%d bloggers like this: