Ugyan a mai zárószakasz még hátra van, de már most nyugodtan kijelenthetjük, hogy Christopher Froome megvédte sárga trikóját a Tour de France-on. A Sky versenyzője ezzel már négyszeres győztesnek mondhatja magát a földkerekség legrangosabb kerékpár-versenyén. Az alábbiakban visszatekintünk az idei francia körverseny legérdekesebb pillanataira.
Július 1-jén, a düsseldorfi időfutammal vette kezdetét a 104. Tour de France. A szakadó esőben rendezett, 14 km-es nyitó etapon a Sky-t erősítő brit Geraint Thomas volt a leggyorsabb, Chris Froome – akinek egyik erőssége az időfutam – a hatodik helyen végzett. A Sky uralta ezt a szakaszt, hiszen a top nyolcban négy kerekesük is helyet követelt magának. Rögtön az első napon megtörtént a „Grand Boucle” első két drámája is, az örökifjú spanyol, Alejandro Valverde bukott a nedves aszfalton, s föladni kényszerült a versenyt. Hasonlóan szerencsétlenül járt honfitársa, a Bahrein-Merida csapatot vezető Ion Izaguirre is, ő sem tudta folytatni. Mindkettejük kiesése komoly érvágás volt istállójuk számára, mivel Valverde Nairo Quintana legfőbb segítője lett volna a verseny során, Izaguirre pedig a top 10-re is esélyesnek érezte magát a rajt előtt.
A következő három szakasz a sprintereknek kedvezett. A második etap Németország és Belgium között zajlott, a sprintbefutót Marcel Kittel nyerte Arnaud Démare és német honfitársa, André Greipel előtt. A szakasz során 30 kilométerrel a cél előtt volt egy nagyobb bukás, amelybe Chris Froome és Romain Bardet is belekeveredett, de nem esett bajuk. A harmadik szakasz a belgiumi Verviers és a kelet-franciaországi Longwy között zajlott. A nap elején Adam Hansen vezetésével többen is megszöktek a főmezőny elől. Amikor az etap Luxembourgba, az aznapi legmagasabb részre ért, még négy perc volt a fórjuk, utána viszont az utolsó kilométerekre befogta őket a mezőny, s a sprintbefutót Peter Sagan nyerte. A negyedik napon Vittelben is a sprinterek nagy csatájára lehetett készülni a befutónál, ami viszont ott történt, az nem csak az idei Tour de France, hanem az utóbbi évek egyik legnagyobb kerékpáros botrányát idézte elő.
Kétszáz méterrel a befutó előtt a két sprintkirály, Peter Sagan és Mark Cavendish vérre menő harcot vívtak a szakaszgyőzelemért, és ezt a szó legszorosabb értelmében lehetett mondani, ekkor ugyanis a két kerekes összeért, Cavendish a kordonnak csapódott, Sagan pedig jó néhány helyet vesztve tekert be. Még aznap este, mint utóbb kiderült, drasztikus döntést hoztak a verseny szervezői: kizárták Sagant szándékos baleset okozásáért, Cavendish pedig föladta a további küzdelmeket. A brit közösségi oldalán kijelentette, hogy Sagan többé nem a barátja, azonban másnap, sokszori visszanézés után már ő kért elnézést szlovák ellenfelétől, kiderült ugyanis, hogy Sagan nem törekedett arra, hogy kilökje Cavendisht az egyensúlyából, vagyis nem akart balesetet okozni. A páli fordulat ellenére a szervezőbizottság nem vonta vissza verdiktjét, Sagan nem folytathatta a viadalt. A szakaszt egyébként Arnaud Démare nyerte a hazaiak nagy örömére.
Július 5-én, az ötödik szakaszon jött el a Tour de France első hegyi szakasza a Vogézekben, a befutó a 2400 méteren fekvő Planche Des Belles Filles csúcs volt. A szakasz elején nyolcan, köztük Thomas Voeckler, Thomas de Gendt és Edvald Boasson Hagen kezdtek szökésbe. Az utolsó kilométereken a BMC versenyzői nagy számban voltak az elől menők között, a legjobban azonban az Astana vezetője, Fabio Aru bírta az emelkedőt és megnyerte az etapot, megszerezvén ezzel a legjobb hegyi menőnek járó pöttyös trikót. A sárga mez Chris Froome-ra került, idén először.
A következő két nap ismét a sprinterekről és különösen Marcel Kittelről szólt: a hatodik és a hetedik szakaszt is megnyerte a német, így már három szakaszgyőzelemnél járt, de nem is akárhogyan. A hetedik etap befutójánál mindössze hat milliméterrel előzte meg Edvald Boasson Hagent, ami minden idők legszorosabb TdF-finisének minősült. Kittel erőfeszítéseinek nem csak a két győzelem, hanem a legjobb sprinternek járó zöld trikó is eredménye lett. Az összetettben Froome megőrizte vezető helyét.
A nyolcadik szakaszon következett a második hegyi befutó és az első hazai szakaszgyőzelem: Lilian Calmejane a másodiknak több mint fél percet adva gurult át elsőként a célvonalon a Station des Rousses-n. A kilencedik szakasz vált az idei francia kör „haláletapjává”: összesen 12-en adták föl ezen a napon a versenyt, köztük a favoritok egyike, Richie Porte is, aki alig több mint húsz kilométerrel a befutó előtt, egy veszélyes lejtmenetben hatalmasat bukott és kulcscsont-, valamint medencetörést szenvedett. Ugyancsak a föladás mellett kellett döntenie az addig az összetettben második Geraint Thomasnak is bukását követően. A chambéryi befutót Rigoberto Uran nyerte, Warren Barguil és Chris Froome előtt. A francia ezzel az eredménnyel átvette a pöttyös trikót, a brit pedig maradt az összetett élén.
A tizedik szakaszon Yoann Offredo és Élie Gesbert az első kilométerektől kezdve szökött, s csak néhány km-rel a vége előtt fogta be őket a mezőny. Sprintbefutóra került sor, s ismét Marcel Kittel győzött, ez már a negyedik sikere volt az idei Tour de France-on. Másnap pedig meglett az ötödik is! Ezúttal Pauban nem volt nála gyorsabb az utolsó métereken. Az összetettben Froome 18 mp-el előzte meg Arut és 51-gyel Romain Bardet-t.
A tizenkettedik etapon a mezőnynek 214,5 km-t kellett teljesíteni Pau és Peyragudes között. Ez volt az a nap, amikor összerázódott az élmezőny: a hegyi befutót az esélyesek közül Froome bírta a legkevésbé, Aru és Bardet pedig a legjobban. Utóbbi megnyerte a szakaszt, Aru pedig elhódította a sárga trikót az egy hétig élen álló brittől. Froome 6 másodperc hátrányt szedett össze, a harmadik helyen Bardet lemaradása 25 másodpercre csökkent.
A tizenharmadik szakasz volt a legrövidebb, mindössze 101 km-es, de tele volt tűzdelve három első kategóriás emelkedővel, tehát nem készülhettek laza napra a versenyzők. Végül Warren Barguil győzött, s ezzel 2005 után az első hazai szakaszgyőzelmet aratta a július 14-ei francia nemzeti ünnepen. Mögötte Quintana és Alberto Contador jöttek be. Az összetettben nem történt változás: Aru vezetett Froome és Bardet előtt.
A tizennegyedik etap ismét fordulatot hozott az összetett állásában: Aru nem tudott a főmezőny elejével célba érni, Froome viszont igen, és 19 másodperces előnnyel visszavette a sárga trikót. A harmadik helyen Bardet hátránya 23 szekundum volt, de a negyedik Uran is csak 29 másodperccel volt elmaradva a címvédőtől. A szakaszt egyébként sprintbefutóban Michael Matthews nyerte Greg van Avermaet és Boasson Hagen előtt.
A tizenötödik szakaszon Bauke Mollema, a tizenhatodikon újból Matthews győzött, Boasson Hagennek pedig ismét csak a második hely jutott a sprint végén. A tizenhetedik szakaszt a szlovén Primoz Roglic 73 másodperccel nyerte meg Uran és Froome előtt. Az összetettben a brit Urannal és Bardet-val szemben 27, a negyedik helyre visszaeső Aruval szemben 53 másodperces előnyre tett szert. Történt itt egy újabb dráma: a zöld trikós Marcel Kittel fájdalmaira hivatkozva föladta a versenyt, s hasonlóképp tett a franciák egyik üdvöskéje, Thibaut Pinot is.
A tizennyolcadik szakasz volt az idei francia körverseny utolsó hegyi etapja, s Warren Barguil az ünnepnapon aratott diadala után Col d’Izoardon is győzedelmeskedett, s karnyújtásnyira került tőle a végső diadal a pöttyös trikóért folytatott versenyben. Az összetettben Bardet följött a második helyre, 23 másodperc volt a lemaradása Froome ellenében. A tizenkilencedik szakaszon megtört a jég Edvald Boasson Hagen számára: a norvég sprinter szemfülesen kihasználta a cél előtt nem sokkal lévő körforgalom rövidebb oldala jelentette előnyt, s így végül a második Nikias Arndttal szemben 5 másodperc előnnyel ért be az első helyen. 2011 után tudott újból szakaszt nyerni a TdF-en. Az összetett nem változott jelentősen, Froome végső sikere gyakorlatilag biztossá vált, mivel nem lehetett igazán arra számítani, hogy a szombati marseille-i időfutamon nagyot hibázna. Ez nem is történt meg, a Sky vezetője a harmadik lett két lengyel, Maciej Bodnar és csapattársa, Michal Kwiatkowski mögött, ezzel pedig eldőlt, hogy 2013, ’15 és ’16 után 2017-ben negyedik alkalommal nyeri meg a Tour de France-t.
A brit szülők által Kenyában világra hozott Christopher Froome mostani sikerével már csak egyre van attól, hogy beérje a Jacques Anquetil, Eddy Merckx, Bernard Hinault és Miguel Indurain alkotta kvartettet. Ők rendelkeznek Lance Armstrong kizárása óta a legtöbb, szám szerint öt összetett sikerrel a viadal történetében. A jövő évi verseny legnagyobb kérdése tehát alighanem az lesz, hogy Froome képes lesz-e ötödjére is eljutni a párizsi dobogó tetejéig. Idén ez – hacsak be nem üt az apokalipszis – biztosan sikerülni fog neki.